Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Petz Aladár: Deák Ferenc győri vonatkozású családi levelei

Lectum et publicatum et extrada tum per Juratum Notarium Cottus Jaurinensis m. p, Latum in Judicio.

£; Ez az okirat is mutatja, hogy Csécsény és Fud nem voltak kizárólag fiági aviticumok, hanem teljes jogegyenlőség (aequalitatis juris) állott fenn a kétnembeli leszármazottak között. Itt kell megjegyeznünk, hogy a családi belviszályok mellett a külső ellenségtől is szenvedett Csécsény, mert 1624. év Mindszent napján egy portyázó török csapat rontott a meg nem hódolt Csécsényre és három embert levágva, másik tizet elhurcolt, akiket azután csak súlyos váltságdíj lefizetése mellett lehetett kiszabadítani. Egy évtizeddel utóbb, 1635. év őszén több száz főnyi — Győrből kirándult — török lovascsapat támadta meg Csécsényt és a falut felgyújtva, két embert megölve, 34 embert hurcolt el. Sibrik Pálnak ekkor elszenvedett kára kb. 20.000 frt-ra rúgott és a falu e törökdúlás után több évig lakatlan puszta hely lett. Az Enese és Csécsény között fekvő Nagy-Fud és Kis-Fud, amelyekről Esterházy Miklós nádornak fentebb idézett 1629. évi osztoztató irata mint különálló helységekről emlékezett meg, pusztult helyek lettek és Csécsény határába olvadak bele. („Magyarország geographiai szótára" 1851. évi kiadása Fudot 40 főnyi róm. kat. összlakossággal jelzi.) A nádori beavatkozással osztozkodásra kényszerült Sibrik Pál (I) kétszer nősült (második neje Dapello Erzse) és öt gyermeket hagyott hátra, akik közül Miklós győrvári lovashadnagy (neje Miskey Borbála) 1650. körül III. Ferdinándtól eszközölt ki osztoztató levelet testvéreivel, Dániellel és Máriával szemben. Ennek folytán Sibrik Dániel 1651-ben Csécsényben tanúvallomásokat is eszközölt Fudról. Utóbbi egyébként Komárom megyében is birtokos volt, mert nővérének, férj. Posár Ferencnének egyetlen fia (Lukács) elhalván, az ekként magvaszakadt család után Madár, Táth és Szöllős birtokaira is királyi adománylevelet nyert. A XVIII. században Üsváth (II) — János (I) bátyja — ágából való leszármazottak között keletkezett egy birtokper, amit Adelffy Antal királyi tanácsosnak, az akkor kőszegen székelő Dunántúli Kerületi Tábla elnökének közbenjöttével létrejött egyességgel küszöböltek ki és ebben az 1768. év aug. 7-én kelt okiratban merül fel elsőként az a megállapítás, hogy Csécsény és Fud csakis a fiágot illetik: ,,Mi alább is Írottak, néhai Ttes Nemes Nemzetes és Vzlő Szarvaskendi Sibrik Ferentz édes és respective öreg- Atyánk, Istenben boldogult Ttes Nemes Nzetes mezzőszegedi Szegedy Susánna Házas Társátul származott maradéki, és ugyan egy résziül én Sibrik Klára, személyem szerint, én pedig Hozatius János ugy mint Nzetes -s Vzlő Vassváry Ádám Uram, Méltóságos Gróf és Generalis Bethlehem (sic!) eő Nagysága Lovas Regementyiben lévő Zászló Tartónak egyébberánt titulált néhai Sibrik Ferentz és Szegedy Susánna Rosalia Leányuktul származott unokájuknak Erdély