Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Lám Frigyes: Harsányi Lajos prózai művei

Harsányi regényei, ha elfogadjuk regényekül a legendás történeteket, a maguk nemében kedves és tetszetős alkotások. Az író modernizálja a régi legendákat, nem tartalmilag, hanem nyelvileg, amint pl. Jacques Boulenger modernizálta az Artuszregényeket, meghagyva bennük érintetlenül a mesés elemeket, csak nyelvileg és gondolatilag próbálva közelebb hozni ízlésünkhöz és értelmünkhöz a régi tündérmeséket és mítoszokat. Hogy a közönség szívesen vette és olvasta Harsányi alkotásait, mutatja az, hogy egyik-másik tízezernyi példányszámban is elfogyott. Harsányi, a lírikus, és Harsányi, az epikus, mindenek előtt pap. Szószéknek használja a költészetet is világnézetének terjesztésére. Ez ellen nem lehet kifogást emelni, amíg a tendencia a művészet palástjában jár. Harsányi regényei is azért íródtak, hogy visszavezessék a lelkeket a keresztény eszményekhez. Példákért nem az idegenbe fordult, hanem hazánk történelmi nagyságait, a magyar kereszténység alapító hőseit igyekezett nekünk vonzó és művészi előadásban bemutatni és ezáltal bennünket követésükre buzdítani. Az Elragadott herceg könyvét így fejezte be: „Ezzel végződött az elragadott herceg földi életének története. Mennyei életéről angyalok írnak könyvet, melyet majd szintén olvass el, jámbor olvasó, — az égben! Ez a befejezés stílszerű. Ilyenféleképen fejezték be a jámbor középkori szerzetesek a cellájukban vagy a scriptoriumban a művöket. És mi, akik Harsányit olvastuk és ájtatos lelkéből fakadt költői virágaiban gyönyörködtünk, azt kívánjuk neki, lelje meg könyveiért, amelyekkel sok jó embernek szent örömet és égi vigasztalást nyújtott, odafent óhajtott jutalmát!