Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Lám Frigyes: Harsányi Lajos prózai művei

Boldog Margit magára vállalta a szenvedést elégtételadásképen a bűnökbe süllyedt magyar nemzetért, Magyarország helyett akart szenvedni: — büntesse őt az Ég, de kegyelmezzen a nemzetnek! Harsányi erre a nehéz feladatra vállalkozott, hogy a Gondviselés fizetésül, teljes elégtételül, elfogadja egy ártatlannak önként vállalt szenvedését a bűnösök helyett. Rendes előadási módjától eltérőleg nem az életrajz keretét és fonalát követi, de elmondatja a tulajdonképeni elbeszélésnek egyik szereplőjével a „szent asszonyi állat" életét epizódokban és hittani magyarázatokkal. A Margitszigeten, a Palatínus-szállóban lakik egy előkelő angol leány, akit — nomen est omen! Margaretnek hívnak. Pestre jött, mert ismerősei elragadtatással beszéltek neki a város tündéri szépségéről. Itt megismerkedik egy jó családból származó, szegény magyar ifjúval, Gazdag Ferenccel, egy emerikánás lelkületű fiúval. A leány modern flapper, nyegle, blazírt, de jólelkű. Amikor a magyar fiúval a sziget régi romjai közt sétál, a fiú elmeséli neki a boldog királyleány rejtett életét, de nem egyszerre, hanem napi részletekben és gyakori megszakításokkal, a két fiatal találkozásai alkalmával. A leány először gúnyolódva és szellemeskedve hallgatja az életszentség megütközést keltő magyarázatát, de lassanként érezni kezdi ennek az aszkétikus éíetharcnak mély értelmét, — különösen annak a szépsége ragadja meg rajongásra hajló őszinte lelkét. Ebben a lelki átalakulásban persze nagy része van annak a rokonszenvnek, amelyet őbenne a szép, mély baritonhangú magyar fiú férfias komolysága és tiszta erkölcse keltenek. Ez a rokonszenv szerelemmé fokozódik. A leány nem törődik apjának, anyjának és rokonságának ellenkezésével és mivel Ferenc szegény ifjú ő ajánlja fel kezét, ő kéri meg szívének választottját. Ferenc csak úgy fogadja el a házassági ajánlatot, ha az anglikán vallású leány katholikus lesz és vele katholikus templomban esküszik meg. A leány konvertál és megvan a happy end: az égi szerelem hozzásegítette a fiatalokat a boldog földi szerelemhez. Ebben a lelki átalakulásban persze nagy része van annak gyorsan jön létre, meggyőződés nélkül, — a leány szerelemből lépett át Ferenc vallására, belső lelki kényszer és minden tusakodás nélkül. Hasonló témát dolgozott fel René Bazin La Barriere (A korlát) című könyvében, ebben egy anglikán arisztokratát hódít meg és térít meg egy katholikus leány, a párizsi Sacré Coeur bazilikában és körülötte lejátszódó eseményekben. De hiszen Harsányinál ez a szerelmes történet csak külső burok, a magja maga Boldog Margit élete. A két elbeszélés közös külső kerete a Margitsziget leírása, a Rózsaköröndé, a régi kolostori romoké, a szállodáé. Harsányi