Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Sándor István: Harsányi Lajos fantáziája
... tán neved se lesz, csupán egy szám lész, Közös asztalnál étkezel s a bámész Tömeg röhög, mert tejfehér a képed... Tán gyermeked se lesz és hogyha lesz is, Ügy jár, amint a sok kicsiny Alexis, Lelencben nő fel, furcsa lesz a hangja, Nem tudja meg soha, ki volt az anyja. Tán templomot is hasztalan keresgetsz ... S te szép aranygally, Isten aranyága, Visszavadulsz vadócnak ősi fádba. A feldúlt világ izgalmainak felfokozottan részese a tragikus sorsú trianoni magyarság, Európa kitagadott népe, amely Európáért áldozta fel mindenét: „Rendeltetett magányos társtalannak, Kerubnak földi éden-kapuba." A magyar gondok remegése e modern élménykör sajátos arcélű költészetét csalja elő költőnk képzeletéből. De az általános emberi és a különleges magyar fantázia-izgalmakon túl jelentkezik Harsányinál az egyéni lét örök problémája is. A be nem teljesült vágyak boldogságálmai, az eltűnt múltból hazajáró fájdalmasan édes emlékek kísérteteti, az elmúlás emberségünket kifosztó léttörvénye, a halál s az a legfontosabb, ami utána következik — Harsányi költészetében rendkívül gazdag és finom szépségű verscsokor ihletői. E sajátosan modern fantázia-mozgás vonzóan nyugtalanító alkotásai képviselik Harsányi költészetének legismertebb fejezeteit. Idevágó verseinek hosszú sora (köztük az „Ó, líra, líra!", „Öszi szántás", „Az őszi Holdhoz", „Mi volna jó?" és az „Esteli körmenet" szinte teljes egésze) a modern magyar lélek élményeinek tolmácsolásában minden tekintetben méltó az élvonalbeli kortárs írók java teljesítményeihez. Az életnek naivul problémátlan, egészséges biztonságú érzékelése és a modern izgalmú, töprengő hányódás a feldúlt képzelet lázálmai között — a két szín csak együtt teljes, együtt jellemzi Harsányi költészetét. Képzeletvilágának kettőssége e részben is élesen szembeötlő. Korántsem merítettük ki témánkat. A részletek barokkos gazdagsága és a mű egészét őrző klasszikus fegyelem, a megfigyelő és ábrázoló realizmus élethűsége és a földöntúli világ misztériumaiba vágyó sejtelmesség, a világ benyomásainak reflexiótlan, naív elfogadása és a problémákon elvérző ideges modernség — csak a legkiemelkedőbb jegyek költőnk képzeletének műhelyében. Egyébként Harsányi életművében a fantázia tárgyválasztó hajlamai, munkatechnikája, színező és formateremtő készsége egyaránt csodálatosan széles skálájúnak mutatkozik. Különös friss merészség, fiatalos kezdeményező kedv ösztönzi egyre újabb területek meghódítása, egyre újabb formai erőpróbák felé. Fantáziája birodalmának határai mind szélesebbre
