Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

VERSEK - Vitnyédi Németh István: Harsányi Lajosnak, a „Boldog költőnek"

a „(Bőldag. JCäLt&"nek, Ó boldog Költő, most a nagy világ lángokban áll, csupa gyász, ború; dómjaiból füst csap az egekre... jaj, de szomorú ... Ó boldog Költő, hallgat most a nád, döbbent a csend: halál-homlokú mének orr-lika fújja a lángot... jaj, de szomorú ... Ó boldog Költő, ég a méhes is, ó minden ég, véres biború alkony fekszik a nádi világra ... jaj, de szomorú ... Ô boldog Költő, de boldogtalan hely ez a föld: halál-sikolyú! Napraforgók, sikoltsatok, mert ez iszonyú szomorú ... ó boldog Költő, fönn az ormokon milyen a szél? Ugy-e, lágy-ölű? Látom, sasokkal kerengesz az űrben ó de gyönyörű ,. . Ott fenn kerengesz. Isten-közeiben milyen a lét? Ugy-e, tág-ölü? Hallom, dalolsz a roppant egekkel... ó de gyönyörű ... Az égi kárpit rád borul. Mi van mögötte, mondd? Ugy-e gömbölyű angyali arcok mosolya fénylik? ó de gyönyörű... Angyal-kezekben pálma van, tudom. Fogadd el mind! Olyan egyszerű: Pálma illik a kezedbe, Költő, örök és gyönyörű ... Vitnyédi Németh István.