Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

SZEMLE - Dr. Jenei Ferenc és dr. Szabady Béla: Könyvszemle

újabb teret nyitott tudományos munkásságuk eredményeinek közzétételére is. Az előttünk fekvő vaskos kötet ismét tanúbizonyság az Évkönyv közzétételének hasznáról, s arról a magasszínvonalú munkáról, amely a Szent Gellért Főiskolán, Pannonhalma kilencévszázados hagyományainak szellemében folyik. A kötetet tanulmányok vezetik be. Csóka I. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a 18. században c. tanulmányában az akadémia szervezése felé törekvő magyar tudományos élet szervezkedési kísérletein tekintát. A magyar liturgiatörténet egyik legtöbb eredménnyel dolgozó kutatója Radó Polikárp: Adalékok a magyar liturgiatörténet bibliográfiájához címmel gazdag könyvészeti áttekintést ad e fontos és újabban egyre nagyobb eredményeket felmutató tudományág irodalmáról. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakoritó igéinkből, Sárközy Pál: A körmérésről ad mélyenszántó, alapos tanulmányt. A Főiskola életéről való beszámoló után különös érdeklődésre tarthat számot az a gazdag anyagot tartalmazó Függelék, amely a Főiskola tanárai irodalmi működéséről ad gazdag bibliográfiát. Az értékes kötet Kocsis Lénárd dr. igazgató szerkesztő munkáját dicséri. •—r —i —c. ERÖSS ISTVÁN: A CIRÁKI KÖRJEGYZŐSÉG ÉS PLÉBÁNIA TÖRTÉNETE. Győr, 1943. 219 1. Báró Apor Vilmos győri püspök anyagi és erkölcsi támogatásával jelent meg ez a sikerült mű, mely az ország történetébe szépen beágyazva mutatja be a Rábaköz délnyugati sarkának közvetlen szomszédságában meghúzódó három sopronmegyei kis községnek, Ciráknak, Dénesfának és Gyórőnek múltját. A szorgalmas szerzőre nehéz feladatot rótt vállalkozása, mert a megmaradt középkori levéltári anyagban nem sok adatot találhatott. Ennek a hiánynak helyét úgy pótolta, hogy a vidék adataiból vont megokolt következtetésekkel dolgozott. Fáradozása sikerrel járt, mert az olvasó világos képben látja a községek ugrásokat nélkülöző lassú fejlődését és a mai állapotokat. A nagy gonddal és hozzáértéssel összeválogatott anyagot arányosan osztja el a községek történetének világi és egyházi része között. A táj, a föld, a község, a lakosság egyaránt érdekli. Helyes módszert követ és nemcsak a mult korszakainak képét igyekszik híven olvasója elé vetíteni, hanem iparkodik kiemelni, észrevehetővé tenni a fejlődés vonalát is. Megfelel a kérdésre, hogyan volt a múltban, de megmagyarázza azt is, miért van így a jelenben. Általában arra törekszik, hogy a községek mai lakói megtalálják természetes összefüggésüket a rég elporladtakkal, akik a mult tényezői voltak és a fejlődés erőit irányították. Előadása elárulja, hogy műve olvasóit elsősorban e községek egyszerű lakóiban szeretné megtalálni. Bár kiterjedt forráskutatása, a kiadott irodalom felhasználása, az anyag tárgyilagos megítélése és rendszerezése a tudományos igényeket is kielégíti, magyarázó módja és a szakemberek részére szükségtelen tárgyi felvilágosítások jelzik a nevelő célzatot. A szerző maga is tudomásunkra adja, 'hogy ciráki plébános. Ennek ismeretében természetesnek tartjuk a tiszteletreméltó célkitűzést és azt kívánjuk, hogy színvonalas müvét, melyet említett jótulajdonságai mellett a szép stílus is ajánl, minél többen olvassák az érdekeltek, a szerző példasdását meg minél több pályatársa kövesse. Dr. Szabady Béla.