Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Énekek gyűjteménye

5. Sír a Lélek bennem, ha szemlélem Hogy az egek miként bánnak vélem; Napjaimat jajgatással töltöm És a nyugvó hamvakat felköltöm. Fájdalmimmal már többé nem bírok, Éjjel nappal galamb módra sírok, Jajjaimmal az eget verdesem A halált mint kincset keresem. Tedd segedelmedet a Kegyelem! (!) Ez iszonyú kínaimban velem, Fájdalmimat minden nap nevelem, Minden szempillantásom gyötrelem. 6. Szánjátok meg óh ártatlan Egek! Láttyátok, hogy alig pihegek. A kéziratból a 111—112. lapot kivágták, így e vers csonkán maradt. 84. A meg-esett Leánykáról. l. Amott egy virágos kertben, hol egy Nymfa várakoz; Akitt egy szép deli Ifjú Hlyen képpen tudakoz: Mond-meg nékem szelidecske Leány vagy é, vagy mennyecske Én sem leány, sem Mennyecske, csak vagyok én szelédecske. 2. Ha szeled vagy oh te kedves, mond meg tehát igazán: Mért hervadsz gyenge életedben? Oh miért illy hamar s korán? Lám élted még csak gyenge Élsz mondod mindent kedvedre, Mond-meg te kiss szelédecske, leány Vagy é, vagy menyecske! 3. Szüzességem virágját Posony Városa fosztotta. Alig éltem tizen feliül négyet Már el rablotta. Hervadok mert virág vagyok Vélek együtt porban hullok. A Főkötő Leányságom, Posony rabló Asszonyságom. 4. Miért nem vigyáztál jobban te kerti virágocska? Ne hevültél volna Kedves, minden hirtelen csókra. Szerelemnek ez a lángja, Emberi szívet olvasztya Ami történik utánna a szü zekét hervasztya. Maradj késő tanácsoddal, én nékem ez már nem kell. Lásd ezen újmódi világ, csak örömöket leheli. Minden férfiú ölében Jó nyugodni kebeliben Én sem Leány, sem Menyecske illyen képpen nem vagyok.