Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Énekek gyűjteménye

3. Mert el hagyattatva vagyok Szerelmemnek tzéllyától, És örökre le tétetve Szívem régi párjától Oh te szép hold! álly mellettem Légy egyedül vezérem! Midőn illy- kép gyötrődtetem Légy nekem segítségem. Oh álnok szív! ki el hagytál Ámbár nem érdemlettem, Tőled hamis és tsalárd szív! Még-is kinevettettem Álnokságod tészen sírba, És végzi életemet. Midőn láttom kinnyaimban, Végső veszed elmémet. 5. Oh halál! hol jársz olly későn? Ne keménykedj szívemen, Mit vársz? Mit készülsz olly soká? Szomorkodott lelkemen Tégy egy tsapást, és végezd-ki E világ kinnyaiból, Hagy múljak ki már örökre Halálos gondjaimból. 68 A Buslakodás. 1. Eszembe jutsz te, s e gyenge érzés Kedvre gerjeszt édes lángra gyújt. Ah milly irigy hozzám a mord végzés! Illy szempillantást-is ritkán nyújt. Rám tódulnak, a búslakodások, Ifjúságom napja bé- borult; Vígan tölték eg két pillantások De esztendők búsan, s komorul. Ne nézz búsan illy sok gyötrelmimre Kedves Lányka! szüntesd könnyedet, Nem bánatra, hanem víg örömre Alkotott a végzés Tégedet, Felejtsd el! oh! felejtsd el örökre! Az órákat mellyek nincsenek Az Egek illy szörnyű gyötrelmekre Még talán enyhítést öntenek. 2. Mihelyt szívem Ámort esmérhette, Tsak te érted gyulladt kebelem; A Barátság Lelkem hevítgette, • És még többször a hív szerelem; De hol vágynak a szép boldogságok? El- téptek a sorsnak karjai, Kevés öröm sok szomorúságok Voltak mindég éltem társai. 4. Ah majd egykor a bú éjszakáján Nekünk is fel tetszik csillagunk, Akkor kedves! az élet pályáján, Mint hív párok ballagunk, Hív érzésre, s örömre olvadva. Áldjuk eggyütt a szent végzetet: Hogy annyi sok kínon által adva, Végre egymás karjába vetett.