Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Gálos Rezső: Egy kis szénvázlat Pálházi Göncs Miklósról
Gönczcel, kit Kolonics sokak ellen erővel tartat ben." A „sokak ellen" azt jelenti, hogy Göncznek idehozatala nem volt Ínyére Thurzó másik sógorának, Forgách Ferenc esztergomi érseknek sem; de főként nem tetszett a reformátusoknak, akiknek Bocskay győzelmei óta Dobronoky Miklós szuperintendenssel az élükön virágzó ekklézsiájuk volt itt. 12 ) Göncz Miklós nem is sokáig maradt Érsekújvárt. Mint Kolonits udvari káplánja, most Lévára került. Itt készült az úrvacsoráról szóló könyve, amelyről bevezetésünkben szóltunk s amelyet „Kolonits Seifridnek" ajánlott „Leua varabul". Nemcsak az első, hanem a legnépszerűbb, sokáig és sokak által keresett könyve volt, amely talán azért is volt annyira fontos, mert a reformátusokkal való hitviták leglényegesebb kérdéséhez adott érveket. Kolonits udvarában többször megfordult Thurzó Szaniszló, Sempte vár ura, a szepesi örökös főispán (később királyi főpohárnok s utóbb nádorispán) és jobban megismerte és megszerette a nagytudású, rokonszenves embert. 1612 őszén meghalt Kürthy István, a dunáninneni szuperintendens és szeredi prédikátor: Thurzó levélben, követe által „bizonyos okokból" meghívta semptei várába és három napig vendégül látta „Vri Palotaiaban" Göncz Miklóst. 12 a) Közelebbről is meg akarta ösmerni a jeles papot, akit Kürthy István utódának, már eleve kiválasztott. A szeredi pap a semptei vár urának udvari papja is volt. A pozsonymegyei Szered a Vág mellett, a vármegye határán van: szemben vele a nyitramegyei Sempte. A két község valamikor összetartozott. A mai szeredi Esterházy kastély helyén állt az ősi semptei vár, de a Vágnak egy áradás után bekövetkezett mederváltozása elszakította Semptétől s kettészelte az összetartozó községet. Ebben a várban volt egy emberöltővel azelőtt a Salm grófok udvari papja Bornemisza Péter. 12 b) Gróf Salm Juliusné Thurzó Erzsébet ágán került a vár az imént, a XVI. század végén a Thurzók birtokába. Göncz Miklósnak, talán könyve miatt is, talán Magyari István barátságáért, de mindenekfölött egyénisége miatt paptársai körében megvolt a tekintélye és népszerűsége. Thurzó Szaniszlónak és az egyházi ügyekben mindenható tanácsadójának, Nemeskürti Vitéz Imrének nem sok fáradságába és rábeszélésébe került, hogy az 1613 február 6-án, a semptei várban egybegyűlt prédikátorok őt válasszák meg dunáninneni szuperintendenssé, 13 ) sőt maguk kötötték ki, hogy a szeredi gyülekezet prédikátorságát is el kell foglalnia. Ehhez azonban az is szükséges volt, hogy Kolonits Szigfrid őt lévai kötelékéből elbocsássa. Maga Thurzó Szaniszló fordult tehát, hamarosan, már február 19-én, levelével egyenest a nádorhoz, hogy az eszközölje ki sógorától Göncz Miklós elbocsátását, hogy „residentiaia itt legyen, mivelhogy mindenik varmegiebeöl való egjhazy embereknek közeljeb ide eökemehez giueleközny, mas az, hogj annak előttejs az superintendenseknek itt volt residentiaok minden-
