Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Erdélyi László: Vádak Szent István és Hartvik ellen

Semmi esetre sem volna helyes ezen alapon törölni Hartvik mondhatta-e a pápának Astricus, hogy István fejedelem apostoli buzgalommal ajánlja a magyaroknak a kereszténységet két év óta viselt fejedelemsége alatt és még korábban is, főleg SzentSzent István életrajzát e kor történeti forrásai közül, amitől különben nem is kell félni. Függelék. 1. (101—122. 1.) Tóth Zoltán ismeri Kniewald Károly zágrábi egyetemi tanár Szent István Akadémiában 1940 Végén tartott felolvasását, mely kimutatja, hogy a zágrábi egyház kézirattárának MR. 165. jelzetű codexe eredetileg a győri püspök számára készült s ennek nevét Chartuirgus alakban meg is említi. A körmenetekben említett egyházak szépen megfelelnek a győri Szűz Mária és Szent István első vértanú tiszteletére szentelt régi egyházaknak. Tóth Zoltán lehetségesnek, vagy akár valószínűnek tartja, hogy Kálmán király korában a győri püspök csakugyan Hartvicus volt, csak azt igyekszik bizonyítani, hogy nem ez írta a Hartvik-féle Szent István legendát, hanem Hartvik hersfeldi bencés apát, IV. Henrik császártól 1085-ben kinevezett magdeburgi érsek, ki elől az előbbi VII. Gergelypárti Hartvik érsek elmenekült, de nemsokára IV. Henrik veresége után visszatért és a hersfeldi Hartvik kénytelen volt távozni. Erről aztán nincsenek adatok. A bizonyíték mellette nem több, mint hogy Hartvik legendaíró csak püspöknek mondja magát és elöregedettnek. Tóth Zoltán föltételezi, hogy ha a győri Hartvik írta volna a legendát, biztosan megemlítette volna, hogy ő győri püspök. A hersfeldi Hartvik ellenben elhallgatta egyházmegyéjét, mert ezt elvesztette (116, 117. 1.). Ám ez az érv gyönge, mert a győri püspök sem volt köteles győri székhelyét mindig említeni, másrészt a hersfeldi Hartvik apát is megírhatta volna, hogy „volt megdeburgi érsek", vagy azt, hogy „érsek". A pannonhalmi alapító levél két érseket is megnevez, Domonkos és Sebestyén érseket, anélkül, hogy székhelyöket említené. Az antigregoriánus hersfeldi Hartvik VII. Gergely ellenes lelkülete egyáltalán nem szólal meg Hartvik püspök legendájában. Sokkal valószínűbbnek tarthatjuk, hogy Hartvik győri püspök írta a Szent István Élete című legnagyobb legendát, mint hogy a hersfeldi Hartvik megdeburgi érsek, mert a Hartvik legenda szerzője magát sem érseknek, sem magdeburginak nem mondta, pedig mondhatta volna. 2. (123—129. 1.) E függelékről nagyon keveset kell mondanunk. Hartvik legendája a korona kevés betoldásában elmondja, hogy Isten üznete meg angyallal a pápának álmában, hogy a lengyel hercegnek készített királyi koronát a magyarok fejedelmének küldje el.