Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Erdélyi László: Vádak Szent István és Hartvik ellen

1. A iengyel analógia azt mondja: Miesko lengyel herceg 942 előtt Krisztus után atyjával, anyjával, testvéreivel fölajánlotta Lengyelországot XV. János pápának, hogy koronát kapjon, de nem kapott, mert a császár akadályozta, hanem azért mégis adófizetője lett a pápának; s ugyanezt megkísérelte fia Boleszláv is hasonló eredménnyel 1002-ben, de közben mégis megtörtént az a nevezetes eset, hogy az ifjú III. Ottó császár megjelent 1000-ben a lengyel egyik fővárosban, Gnezdában a három éve poroszoknál vértanú halált halt Szent Adalbert püspök sírjánál és itt nagyon megilletődve a saját diadém nyilt koronáját levette és Boleszló lengyel herceg fejére tette, egyszersmind kezébe nyomta Szent Móric császári lándzsáját s ezzel őt a német birodalomban Lengyelország királyává tette. III. Ottó halálakor Boleszló lengyel sereggel tört be Németországba, hogy akadályozza Szent II. Henrik császár trónrajutását és megszilárdulását. Végül Boleszló Önhatalmúlag készíttetett koronát és Németország nagy botrányára megkoronáztatta magát. De azért a lengyel uralkodókat hol királynak mondják, hol nem és hűbéres állapotuk a német császárokkal szemben a XII. században is fönnállott. Miképpen illeszkedik ehhez a magyar analógia? Ademar 1035-ben halt meg, tehát kortársa Szent Istvánnak, s azt írta, hogy III. Ottó császár 998 előtt lándzsát küldött Gouz-nak, vagyis Géza magyar fejedelemnek. Ugyanazon császár, István magyar ifjú fejedelem nejének unokatestvére, helyeslésével biztatta a pápát 1000-ben, hogy adjon koronát a magyar fejedelemnek. III. Henrik német király védelmébe vette a hozzá menekült Péter magyar királyt és a harmadik magyar hadjáratán 1044-ben a győri Ménfőnél isteni csodával győzött kis serege a magyar lovasok tengernyi seregén, mert forgószél, porvihar támadt és az ispánok egy része elpártolt Abától. Aba királyaranyos lándzsáját és koronáját a német király elfogta és Rómába küldte ajándékul Szent Péter sírjához, amint ezt megtudjuk VII. Gergely pápa 1074. évi Salamon bukott magyar királyhoz intézett leveléből, mely a Németország hűbéruraságát elismerő magyar király cselekedetét rosszalja, mert ha Magyarország hűbér, akkor csak Szent Péter hűbére lehet, mert innen kapta az első magyar király a koronát. Tóth Zoltán Ademár adatát a lándzsáról nem tartja feltétlenül hitelesnek. Én meg azt mondom, hogy a szentistváni koronát a szenthírű első király végső akarata szerint az ő sírjánál és a jövendő királyavatásokon használt katedránál, emelvényes királyi széknél őrizték Vencel-László király Csehországba való végleges eltávozásáig, 1304-ig. A székesfehérvári őrkanonok őrizte mindig a Szentkoronát, mely nem volt a magyar királyok magántulajdona, hanem a szentistváni sírt és katedrát őrző préposti egyház koronázó kincse. Ezt sem Péter, sem Aba nem hordozta magával, tehát emez a ménfői csodás csatában zsák-