Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
meg is hagyja neki, hogy ne sértse meg a földesúri jogokat, a kanonokok lakóházait ne foglalja el, a polgárokat ne kényszerítse ingyenes munkára és ne vonja el őket a földesúri joghatóság alól. A városbíró jogkörét se sértse. Minden királyi figyelmeztetés hiába volt. A kanonokok fiatalabbjait ezután sem engedte be házaikba, a külföldi kereskedőket felmentette a. földesúrnak tartozó adók alól, megsértette a halászati jogot, a várőrség a kanonokokra rálőtt, sőt kettőt meg is sebesített, a főkapitány ezt sem torolta meg, a polgárokat és nemeseket pedig kihallgatás nélkül bebörtönözte. Túlkapásait a karok és rendek is megsokalják s az 1588. évi országgyűlés megtiltja,, hogy ezentúl a bűnösöktől lefoglalt pénzből és tárgyakból kilencedet, illetve tizedet szedjen. 21 ) Ebben az évben Nogarola Nándor báró lesz a győri főkapitány, de reá is sok a panasz. A győriek különösen azért nehezteltek rá, mert 1590-ben Szűcs György városbíró és egy német katona peres ügyében azt követelte, hogy a magyar peres eljárási jog ellenére német tisztet is vegyenek be a bíróság tagjai közé. Utódai közül a Győrt feladó Hardegg Ferdinánd gróf sem tisztelte a földesúr és a város jogait, s az 1599. évi országgyűlés is felpanaszolja, „hogy az idegenek ellen és a mostani győri várparancsnok gróf Hardegg Ferdinánd ellen is különböző éktelen panaszok vannak". Kéri az országgyűlés a királyt, hogy ezeket hallgassa meg és orvosolja. 22 ) A XVI. században a földesúri joghatóság a várossal szemben nem volt vitás, hiszen a városi polgári tudatban elenyészett a királyi városi jogállás emléke, a káptalani földesúr a maga igényeinek elismertetése mellett mindig igyekezett a polgárok jogait és gazdasági érdekeit védeni s ha tekintetben vesszük, hogy — mint a káptalani tagok és a győri polgárok neveiből is kitűnik — a XVI. századbeli Győr és egyházának káptalanja túlnyomórészt magyarokból állott, — kik az idegen várparancsnokok és katonák jogsértései ellen egyetértően tiltakoztak, — megtaláljuk az egyetértés kulcsát. A káptalani számadáskönyvek jegyzik fel azokat a földesúri jogokat, amelyeket a XVI. századbeli Káptalan-Győr a földesurával szemben teljesít, s amelyeket a káptalan akkor csorbítás nélkül meg is kap. E szolgáltatások legjelentősebbjei adótermészetűek voltak s állottak 1. a telkek, házak után fizetett földesúri adóból (census, vagy terragium), 23 ) 2. a város minden terménye után járó tizedből, őszi tavaszi vetések, bor és bárány l ) Corpus Juris Hungarici 1588: XVII. t.-c. 22 ) Corpus Juris Hungarici 1599 : XIX. t.-c. 23 ) Már V. István kiváltságlevele kötelezi a püspök és a káptalan népeit, 'hogy pünkösd nyolcada alatt a terragiumot földesuruknak fizessék meg. Az adó összege egész XVI. sz. folyamán 60—70—80 forint volt évenkint. Bedy Vince: A győri székeskáptalan története, 117.
