Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

dolkozás és érzés vonzott, lelkembe áradt, titkos kapukat tárt föl előttem, messzevivő csodás utakra állított rá. ötödik osztályba jártam szülőfalum elemi iskolájában. Bizonytalan volt, jöhetek-e tanulni, mert bár azt mondta a mester úr, hogy jó fejem van, de viszont szegény nyolc holdas paraszt apámnak tizenegyedik gyermeke voltam ... Hányszor eszembe jut: ha otthon maradtam volna ... Ott élhetnék egy hűs kunyhóban Az élet völgyének a mélyén. Nem látnék át a kerítésen. Ki jár az úton, azt sem nézném. Nem nyomnának idegen gondok; Szomjú vágyak nem gyötörnének. Oly egyszerű volna a lelkem. Oly egyszerű volna az élet. Tavasz jön a tél után: tudnám; f Megérik a búzavetésem; Az Isten virraszt nappal, éjjel Víg munkán és bús szenvedésen. Az ég és föld volna a könyvem És a nótám pacsirtaének. Oly egyszerű volna a lelkem. Oly egyszerű volna az élet. Nem kellene az Ürtól félnem. Tudná, hogy lelkem, kezem tiszta. Együgyű kis szolgája volnék: Kevésből sokat nem várna vissza. Szívem is kévéseké volna S kiket szeretnék, szeretnének. Oly egyszerű volna a lelkem. Oly egyszerű volna az élet... De azt akartad: Hegyre építsem palotámat; Minden kis völgybe belelássak, Minden bús szívbe belelássak. És az eget is megnyitottad; — Majd megvakított ragyogása Hogy lelkem a szép eget lássa, Hogy szívem a bús földet lássa, A szomorú szíveket lássa S az égért s a földért is fájjon ... A völgy és én már egy vagyunk: Ezer szív fáj az én szívemben, Ezer vágy zúg az énekemben. Egyedül nem röpülhetek: Vagy fölbirom az egész terhet, Vagy itt pusztulok magam is ... Vállalom, Uram, add, hogy merjek