Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Valló István: Győr százados ünnepe 1843-ban
haliám, hogy a szegényeknek a felügyeletét önként jelentkező polgárokra bízták, akik szegényatyai címet kaptak s akik igen szívesen és buzgón el is látták vállalt kötelességeiket. íme egy mintaszerű intézmény Győrött, amelyből valóban tanulhatna az ország nemes humanitást és fennkölt polgári gondolkodást. A fehérvári kapun át kimének az új városrészbe, amely a ledöntött bástyák helyén létesült. Tíz év előtt már nagyarányú szabályozás folyt itt, betöltötték a várárkokat, lehordották a várfalakat s szép hosszú utcákat mértek ki, amelyekben már igen szép polgári házak sorakoznak. Az újdonság ingere hajta, hogy minél többet lássak. Hiszen itt évek alatt szinte a földből olyan boszorkányos hirtelenséggel nőttek ki a szép házak és paloták sorai, hogy ehhez hasonlóról, csak az Újvilágból hall az ember. S íme mégis igaz! Egy egész új városrészt bámulék itt szép hosszú egyenes utcákkal, rendes kövezettel, járdákkal. Kertek, telkek és csinos házak, — sőt mondhatnám — paloták sorai váltják egymást ott, ahol azelőtt várárkok és bűzhödt mocsarak rontották a levegőt. Az egyenesen kimért hosszú utcák szabályosan keresztezik egymást, mint az ostábla vonalai, ahogyan azokat a mérnökök előre kitervezek. A fehérvári kapun kívül három hosszú út fut végig egymás mellett, az Ország-út, a Császár-út és a Vásárállás, azon túl a majorok. Ezeket keresztezik a fehérvári úttól nyugatra az új v. Magtár-utca és a Gyár-utca, a Fehérvári úttól keletre pedig a Duna-utca, Kereszt-utca, azután egy szép nagy tér következik, az új piac s az új rész a Homokdombszernél végződik. Az új városrész nevet is kapott már. Pár év előtt keresztelek el nagy ünnepség közben Ferdinánd városnak. A jól kiszabott telkeket mind a város tehetős polgárai vásárolák meg. Czech, Wurda, Rába, Simonyi, Birkmayer, Lukárdy, Csaplár, Scharitzer, Skargai, Sikora, Major, Bakonyi, Kajdácsi, Laky, Gartner, Limbeck, Mendel stb. családok építenek itt házakat. Olyik család két, sőt három házat is építe. Hanem a sok csodálkozásban ugyancsak elvesztegetem az időt, szedem hát lábaimat, hogy elmenjek a városházára a szenátor barátomhoz. A kereszt utcán, majd az Oskola közön át sietek ki a főtérre, a városházára. Elmúlt már délidő, amikor a térre érkezem s így inkább üresnek mondhatám a máskor oly nyüzsgő teret. Néhány asszony, pár oskolás gyerek igyekezének a maguk útján, egy vékonylábszárú muskétás katona vigyáza az álmosító csendre s a benedekiek rendháza előtt két köcsögkalapos pap csendes diskurálásban várak az ebédidőt, hogy azután ők is eltűnjenek a zöld zsalugáteres, komoly és méltóságteljes rendházban. A Lenhardt kávéházban, amely a kétemeletes Vigadó épület földszintjén van, már ebédutáni szórakozásra gyülekezének a polgárok, főképen a jurátus fiatal urak. A patika előtt elmenve, benézek kissé, látnám-e Lieczen-