Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.
III. Virághalmi után Vas Gereben következik, mint olyan történelmi regény szerzője, amely részint Győrben játszik és a városunk tágabb értelemben vett környékén, szomszédságában, Komáromban és Komárommegyében. Vas Gereben ezen regénye a következő: Dixi. Korrajz. (Vas Gereben összes munkái. X. kötet. 292 lap.) Vas Gereben 1865-ben írta ezt a művét. Regényes korrajza 1807-ben kezdődik és 1825-ben ér véget. Elmondja egy Katona Mihály nevű szegény nemes ifjú történetét. Király pécsi püspök nevelteti; győri bencés diák lesz belőle, majd Győrött jogász, aztán ügyvéd; elveszi feleségül Sörös Ilonkát, egy komáromi birtokos leányát. — Az elbeszélés főhőse Király pécsi püspök, ki alapítványt tett a győri jogakadémián szorgalmas és tehetséges szegény fiúknak taníttatására. Nóvák Krizosztóm, pannonhalmi főapát, felsőbüki Nagy Pál, Kisfaludy Sándor mint cselekvő személyek szerepelnek az elbeszélésban a történelemből ismert jellemükkel. Az egész regény a jobbágyfelszabadítás körül forog. Kóstolót kapunk az elbeszélés során a francia invázióból is. — Mihály diák a győri jogakadémián hallgatja és tanulmányozza a jogot. Vass Gereben, aki szintén győri jogász volt, megörökíti leírásában egy államgazdasági órának lefolyását a tanár előadásával együtt. A regény három fejezete Győrött játszik. (A pályatársak. Ó és új fogalmak. A győri vásár.) Katona Mihály azt mondja Győrött az akadémián társainak: „Történetesen Győrben vagyunk és e helyen a nemes embernek jusson eszébe, hogy itt, úgy ahogy, megszégyenítették, — és merem mondani, hogy a régi módon a csorbát ki nem köszörüljük." Ezért kell a parasztfelszabadítás, a nemesi kiváltságok eltörlése. — így beszél Katona, aki maga is nemes, — szégyennek fogta fel az inzurrekció futását és kudarcát. Vas Gereben: „Nagy idők, nagy emberek" című regényében védelmébe vette az utolsó nemesi felkelést; azt írja, hogy a bécsi körök szántszándékkal nem adtak fegyvert az inzurgenseknek, hogy lej arassák az intézményt. De ezt bajos elhinni. Hisz evvel „Bécs" legjobban sajátmagának ártott volnál Az inzurrekcióról szóló közvéleményt se Vas Gereben, se Jókai nem tudták megváltoztatni. 11 ) Petőfi költeményében „A nép nevében" kifejezte a közhangulatot. Kérdi a nemes urakat, hogy mit csinálnának, ha az ellenség megtámadná a hazát? De ezt kérdeznem! Engedelmet kérek, Majd elfeledtem győri vitézségtek. Mikor emeltek majd emlékszobort A sok hős lábnak, mely ott úgy futott? 12 ) 11 ) Kossuth Lajos 1843-ban a győri insurrekciós csatát a magyar történet legsötétebb napjának mondta. 12 ) Miért veszett el a győri csata? A kismegyeri emlékszobor leleplezésénél kiadott füzetben. (A kismegyeri emlékszobor. Kiadja a szobor-
