Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.
Német költeményt írt Adolf Foglár: Der eiserne Hahn vön Raab. 0 ) Magyarul énekelték meg versben a rézkakast Garay János, Győry Vilmos, Cifry Regős (Dunántúli Hirlap, 1914, 97. szám) és Arvay Sándor. (Hősök emléke. Közli Mohi Antal idézett könyve. 86. 1.) Ismertetik a mondát Greguss Ágost és Hunfalvy János a ,,Család könyve" című munkában. 1858. 394. 1. Német regényt írt George: Ibrahim Pascha címmel. (Ibrahim Pascha. Historischer Roman von George. Leipzig. 1846. 372 lap. Bergers Buchhandlung.) A regény első három fejezete Győrött játszik, ezekben kapjuk meg Győr elestének és visszafoglalásának történetét. Hollósy Jusztinián O. S. B. történelmi elbeszélést írt: „Győr visszavétele 1598-ban." (Kéziratban.) (Szt. Benedek-Rend története. VI.) B. 847. 1. A győri kakas mondáját két ifjúsági író is feldolgozta elbeszélésben. I. Szerelemhegyi Tivadar: A győri vaskakas. (Elbeszélés a török hódítás korából. Budapest. Szent István Társulat. 1904. 87. lap.) Szerelemhegyi elbeszélése jó történelmi tanulmányok alapján írja le az ostromot és megelőzőleg a török hódoltságban sínylődő magyarok szenvedéseit élénk, szinte rikító színekben. Leírja azt a siralmas időt, amikor a győri székesegyházból részint lőporraktár lett, részint pedig lóistálló. Az elbeszélés főhőse DeVilly francia származású tüzértiszt, Hardegg árulása után elveszti menekülés közben feleségét és két gyermekét. Azt hiszi, hogy a törökök vízbefojtották őket és rettenetes bosszút esküszik a taroknak. Elmegy Franciaországba és megtanulja a petárdakészítést. Hazajön Magyarországba és mint hírhedt „fapuskás ember", réme lesz a törököknek. Hajókat, őrházakat, hidakat robbant fel. ö robbantja fel petárdával (a történelem Vaubecourt-nak mondja a nevét!) a Fehérvári kapót. A Vizi-kapu fölött lévő vaskakas erre nemcsak kukorékol, de szárnyát is verdesi. Erre a csudára adják fel a harcot a megijedt törökök. Ezt a csudát a szerző nem magyarázza meg. Okosabb győriek úgy magyarázzák ezt a természetellenes eseményt, hogy a kakas be volt rozsdásodva, forogni nem tudott; amikor a petárda felrobbant és a lőportorony utána, a légnyomás olyan nagy volt, hogy megforgatta a kakast és a kakas nyele olyan hangosan és szaggatottan sivított, hogy kukorékolásnak hangzott. Balladában, legendában helyénvaló a csuda, de elbeszélésben, regényben nem kérünk belőle, mert akkor mesével lesz dolgunk, nem természetes eseményláncolattal. 9 ) Erről a költeményről Lám Frigyes: A győri vaskakas. Győri Hirlap, 1913. december 25. 10 ) Mednyánszky, Haffner, Greguss és Hunfalvy, George, Hollósy említett műveit Mohi Adolf nem sorolja fel „Győr elestének és visszavételének irodalmában, valamint Donászy Ferenc elbeszélését sem.
