Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.

1859-ben jelent meg Győrött, Sauerwein Géza nyomdájában, Virághalmi kétkötetes regénye „Törökvilág Győrben". 209 és 211 lap. Virághalmi a regény előszavában Ráth Károlyra hivatkozik, akinek szívességéből sok új és ismeretlen adatot kapott Győr visszavételére vonatkozólag. A regény témája: hogyan lesz a szerelem hatalma által török fiatalemberből keresztény magyar vitéz. Izmael aga, a regény főhőse, cudar vadságú, fiatal török, 1597 tavaszán Győr-Üjvároson keresztüllovagol. Lova megijed egy kis malom zajától, amellyel egy kis fiú a hóvízben játszik. Az aga a sikoltó gyermeket üldözi. A fiúcska jajgatására szaladva jön a boltból Jolán, a szatócs leánya. Az aga úgy csapta arcul a szép leányt, hogy ez leroskadt öccse mellé. A leány atyja, a szatócs, panaszra megy a renegát Ali basához Izmael ellen. Ali megígéri ugyan, hogy elégtételt ad, de parancsot ad Izmaelnek, rabolja el a szatócs leányát, akiből háremhölgyet óhajt csinálni. Izmael azonban már bánja kegyetlenségét, sőt már halálosan bele is bolondult a szép Jolánba. Elhatározza, hogy ha törik, ha szakad, de megmenti a leányt. Éjjel elmegy Demeterékhez és figyelmezteti őket a veszélyre. Csakhogy Ali basa gyanút fogott és janicsárnak öltözve, elkísérte Izmaelt az éjjeli útján. De Izmael felismerte a báránybőrű farkast és rászegezte pisztolyát. „Ali basa az aga határozottsága által oly zavarttá lőn, hogy megsemmisültve állt a szikrázó szemű Izmael előtt, ki pisztolyát a basa mellére irányítá." Amikor a basa nagy keservesen felocsúdott félórányi tompultságából, már árkon-bokron túl jártak a Rába ingoványai között a győri szökevények: Demeter, a szatócs, gyermekei: Jolán és Iván és szöktetőjük: Izmael. Amikor Izmael látja, hogy a menekülők már jó úton vannak Pozsony felé, visszafordul és a basa bosszúja elől a magyar táborba szökik át, beáll magyar huszárnak, megkeresztelkedik és felveszi a Török Miklós nevet. A regény legérdekesebb és legizgatóbb fejezetei Győrött folynak le. Győr ostromának leírása igen vonzó és eleven. 1598. március 29-én a törökök nagy biztonságban érezték magukat. A helyőrség kétharmada szabadságon volt. A közeledő gyaur kutyáktól nem féltek az igazhitű muzulmánok. „Hamarább megszólal a vártorony rézkakasa, mint Győrt a keresztény bevegye!" Ali basa, a renegát olasz, jól beborozik és kockán sok pénzt nyer el Omár agától, összevesz, sőt össze is verekedik partnerével, amikor iszonyú robbanás rázkódtatja meg a várost. Betörik az összes ablak és az ominózus érckakas nem átall hármat kukorítani! Török Miklós és társai felrobbantották a híres petárdával a Fehérvári-kaput. Az ostromlók bent voltak a várban. A Helingbergen, a mai Káptalandombon, a törökök magukra robbantották fel a lőporraktárt. Alival magával maga Török Miklós vív meg. A basa elesik. Fejét levágják. Török Miklós részt vesz azon a lakomán, amelyet a győri vár lakosztályában Pálffyék rendeznek, de rosszul érzi magát a duhaj jókedv között, mert mindig a Pozsonyban levő Jolánkájára gondol. Otthagyja a társaságot és lemegy a Püspökvárnak, azaz Ali basának tündérszép kertjébe. „Ott, ahol a Rába a Rábtzával egyesülten a Dunába szakad" és ott