Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

ADATTÁR - Jenei Ferenc: Egy eddig ismeretlen győri ötvösremekmű

Minden valószínűség szerint a közelben egy elpusztult magyar település volt. Ezt bizonyítja a közeli szántókat fedő sok középkori cserép és próba­árkunk hulladékanyaga is. A Csukási tag leleteit Kádár Zoltán dr külön értekezésben fogja ismertetni. Az ásatások ezidén is főrészt a Kernya­tagon folytak. Ezúton is őszinte köszönetünket fejezzük ki Kernya László­nak és családjának, akik az ásatást megértő szeretettel és érdeklődéssel támogatták és ezáltal a kutatók munkásságát lényegesen megkönnyítették. Reméljük, hogy együttműködésünk a jövőben is zavartalan lesz. £gj£ eddig, isim er elle a gj/Äpi ohms' remekmű. Gróf Almássy Teleky Éva művészeti intézetének negyedik nagy művé­szeti, aukcióján szerepelt egy ezüst, finoman trébelt és öntött XVII. Lajos korabeli ízlésű díszítéssel ékesített cukortartó, melyet győri ötvösmester, Hentsch János Gottfried 1797-ben készített. A tetővel ellátott, füzérekkel és levelekkel díszített remekmívű cukortartó egyike a győri ötvösművé­szet értékesebb remekeinek. A szakirodalom ezideig nem ismerte, nem tudott róla a győri ötvösművészet historikusa, Jankó László sem. Hentsch János Gottfried neve nem ismeretlen a művészettörténészek előtt. Jankó László a győri ötvösökről készített munkájában összegyűjtötte a rávonatkozó adatokat. 1790-ben remekelt és ez év március 16-án vették fel a győri ötvös céhbe. Néhány munkáját ismerjük, így ő készítette a székesegyház részére azt az ezüst képkeretet, amelyben azt a kendőt őrzik, amellyel a székesegyházi kegyképről a véres verejtéket letörölték. A ma­gyar ötvösművészet monográfusa Kőszeghy Elemér felsorolja a magyar­országi ötvösjegyekről készült munkájában eddig ismert műveit. Ezek kö­zött szerepel a székesegyház két ezüst gyertyatartója, egy fogadalmi aján­dék, amelyet a székesegyházi Mária-képnek ajánlottak fel, néhány ezüst kanál és egy filigrán mívű cukorcsíptető. Hentsch egyike lehetett a tekin­télyesebb győri ötvösmestereknek, neve városunk határán túl is ismert volt. 1796-ban a győri nemes ötvös-céh céh-mesterének választotta. 1809-ig sze­repel Győrött, ez időponttól azonban okmányaink nevét nem említik. Az Országos Raktárházak igazgatósága Hentsch János Gottfried cukortartóját megvásárolta és azt a városi múzeumnak ajándékozta. A cukortartó képét mellékletünkön bemutatjuk. A

Next

/
Thumbnails
Contents