Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
ADATTÁR - Gallus Sándor: A Győri Városi Múzeum 1941. évi koroncói ásatása
c/ldafiâ^ c4 Qjy&ri. ^1)árú si Jilúzeam 1941. íai koroneél ásatása. Jrta : {Julius Sándor. Az 1939. évi ásatásokról Mithay Sándor és Bottyán Árpád számoltak be részletesen. 1 ) Az akkori megfigyelések alkalmasak arra, hogy a homályosan maradt részletek megoldására új megfigyeléseket gyűjtsünk. Ebből a szempontból, de néhány általuk elhanyagolt részlet pótlására is foglalkoznunk kell az 1939-es ásatás néhány mozzanatával. Az úgynevezett D területen, római réteg alatt, nagyon elpusztult „lauzitzi" lakórétegre akadtunk. Az ásatásnak ezt a szakaszát Mithay és Bottyán vezették úgy, hogy a leletek értelmezésénél legnagyobbrészt az ő megfigyeléseikre voltam utalva. Az 1941. évi ásatás pontos rétegmegfigyelései kétségtelenné tették, hogy a cserepek között szórványosan talált egyes edények nem .urnasírokként" értelmezendők, mint ahogy azt akkor gondoltuk, hanem lakótelep körül heverő háziedények maradékaként. A lakófelületet nem agyagozták, mint ahogy azt a C területen előkerült szintén lauzitzi ház (vagy műhely) esetében is láthattuk. így tehát a házak padlójának a földben nem maradt semmi nyoma sem. A D terület vastag, humuszos homokja azt is megakadályozta, hogy a földbemélyesztett gödrök, vagy gerendák nyomait észrevegyük. A mégis előkerült cölöpök egy része egy római házhoz tartozónak bizonyult. A többi cölöp nyoma annyira szórványos, hogy esetleges lakóházak alakjának megállapítása ezen a területen teljesen lehetetlen. Egyes, talpukon álló edények azonban azt a benyomást keltik, hogy a lakóházakban vagy közvetlen közelükben kellett lenniök. Eldobott edények nem hullanak a talpukra. Az 1939. évi ásatás jelentésében közölt 1., 3., 4. és 5. sz. „sírok" (Mithay-Bottyán, i. m. 10. o.) tehát nem urnasírok, hanem lakóréteg nyomai. Mithay már az 1939-es jelentésben hangsúlyozta az értelmezés nehézségeit. Az ezen a területen csekély mélységben előkerült paticsfoltok egy rómaikori épülethez tartoztak. A telephulladékként értelmezhető leletek között egy kivétel mégis akad. Ez a? 1939-es jelentésben a 2-es számmal ellátott „urnasír" (i. m. 10. o.). Ez a lelet, a legrégibb, még a bronzkor Ill-ban tartozó, első lauzitzi típusú magyarországi leletek közé sorolható. Szinte egykorúnak mondhatjuk az 1939-es ásatás folyamán, a C területen, a későbbi lauzitzi tipusú *) Mithay Sándor és Bottyán Árpád. Első koroncói ásatás a Bábotán. Győri Szemle, 1940, 3. szám. Mithay Sándor, Bronzkori kultúrák Győr környékén, Győr szab. kir. város monográfiái, I. kötet, 1942.
