Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez I.
céhszabályait, melyeket a győri káptalan 1626-ban kiadott a következő toldással kiegészítve: a) külön-zászlójuk legyen, mely alatt körmeneteken megjelenjenek; b) a templomban, melyben zászlójukat elhelyezik, legalábbis hatágú gyertyatartót helyezzenek el, azt nagyobb ünnepeken gyertyákkal lássák el, különösen pedig adventben és feltámadáskor; c) a háborús világban minden mester 2 inast tarthat; d) Isten igazságát szem előtt tartva és a többi céhek eljárását követve, idők válozása szerint a mesterek állapítják meg segédeik fizetését; e) a céh szabályai a vidéki mesterekre is érvényesek, — de ezek a mesterek számára ebédet adni nem tartoznak. 109 ) A magyar és német takácsok között ellentét merült fel, azért el is váltak egymástól. A régi céhlevelet a német takácsok tartották meg maguknak, — a magyarok számára I. Lipót király a pozsonyiaktól kért céhlevelet 1692-ben, külön megerősítve adta ki. Mivel azonban ez a céhlevél is a német takácsok kezébe került, meg is változtatták és a magyaroknak át sem adták, azért Lipót király 1694-ben ezt újból kiadta a magyar takácsok számára. 110 ) A XVII. század folyamán a következő német takácsok nevét olvassuk okmányainkban: Beber János, Ecker János, Ekkerth Tamás, Gunter Vince, Hebe Lukács, Forster Ádám, Winter Vencel. Koolp Katalin, Partlin János, Rezman Vince, Rüper János, Tanauer Mátyás. 111 ) E legutóbbi már a XVI. század végén is Győrött dolgozott, mert 1600-ben a törökvilág előtt itt bírt házát visszakövetelte a káptalantól. E német takácsok katonai alattvalók voltak legnagyobb részben és a katonai ruhatárban teljesítettek szolgálatot. Akik a városi polgárok sorába felvétették magukat, azok a polgárok által alakított magyar takács-céhbe iratkoztak be. Magyar takácsok: Bási Mihály, Benkovich István, Fortner Gergely, Fülöp János, Jován Ádám, Kürti György, Móric Bálint, Rövid András, Pápay János, Takács János, Thuróczy János, Visi János és György, Vizy Márton, Zalay András és Márton. 112 ) A két céh 1695-ben kibékült és egységre lépett, úgyhogy egyik céh tagjai a másikba is beléphetnek. 113 ) A magyar céh 1677-ben a földesúrral került ellentétbe: ugyanis a céhlevélben megállapított kötelességét nem teljesítette, azért a földesúr pert indított a céh ellen a városi bíró előt. 109 ) Győri káptalan hit. h. lvt. VII. felv. jkv. 325 I. u0 ) Győrvárosi levéltár: Eredeti céhlevelek. m ) Győri káptalan hit. h. lvt: VI. felv. jkv. 381, 398, 425, 554 11. — VII. felv. jkv. 5, 132, 163, 261, 284 11. — VIII. felv. jkv. 507 1. — IX. felv. jkv. 171. 1. — Győrvárosi lvt. 1617. évi telekkönyv. — 1600—1696. évek tanácsi jegyzőkönyvei. "*) Győri káptalan hit. h. lvt.: VII. felv. jkkv. 325 I. — Győrvárosi levéltár: Eredeti céhlevelek. Győrvárosi levéltár: 1687—1696, 1669—1677. évek tan. jkv.
