Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere
de nem volt módunkban látni sem ezeket a korsókat, sem az egyéb, bizonyára előforduló kisebb leleteket és így koruk szempontjából nem tudunk semmit sem mondani. A Szent János-utca nyugati házsora alatt és annak kertjeiben római pénzeket találtak. Egy Traianus került a győri bencés Rómer Flóris-múzeum régiségtárába. A többi, Szabadhegyen talált római pénz, Vespasianus, Domitianus, Nerva, Heliogabalus és a Diocletianusszal kezdődően urakodó császárok pénzeinek közelebbi lelőhelyét nem jegyezték fel. Egy közelebbről meg nem nevezett bizánci érem épúgy lehet a korai népvándorlás emléke, mint a honfoglalás koráé. A királyság korából Szent István pénze fordult elő Szabadhegyen. Nem biztos, csak valószínű, hogy ezen a tájon 1222-ben említett Szent Mihály Győrszabadhegynek Árpád-kori neve. A győri városházát körülvevő térről a vasúti pályatest fölött vonuló híd átvezet bennünket a Vass József-utcába. Itt a polgári iskolával szemben kezdődő házak alatt és azok udvarában II. századi sírok fordultak elő Faustina junior pénzével. A kórház közelében, tehát a Vass József-utca további vonalán, pontosabban meg nem nevezett helyen, négy római sírt tártak föl. A kórház és a régi vadászlaktanya közt elterülő részen, a Veszprémi-út közelében csaknem ezer darabot kitevő római ezüst és aranypénzleletre akadtak a csatornázó munkások. Ebből sikerült tudományos, vizsgálat alá vonni 73 db köztársasági ezüstöt (55 db M. Antonius IIIVIR), 746 db császárkori ezüstpénzt és 29 db aranypénz. Hadrianus uralkodásának utolsó évével záródott a pénzsorozat. A Wennesz Jenő-utcáról a Gráb-gyár felé irányuló Lehel-utca rendezésénél ráakadtak a közelmúltban a második győrvárosi avar temetőre. Ásatás nem történt, de az megállapítható volt, hogy ebben a temetőben is voltak magyar sírok. Egyébként ez a temető sem függ össze a Mondovits-félével, de nem is esik tőle messze. A Serfőződombi-dülőn létesített új temető bejárata előtt homokbányászás közben kb 50 római holttestet találtunk. Minden sír á IV. század halottját takarta és szegény ember sírja volt. Az a 3—4 kriptasír, amely talán gazdagabb leletet nyújtott volna, már fel volt dúlva. Sőt a közönséges sírok egy részét is feldúlták már a korábbi időkben. Egyetlen nevezetesebb emlék erről a területről egy IV. századi nőalakos barnamázas korsó IENVARIE PIE ZESES felirattal. A temető kerítésén belül is akadnak szórványosan római emlékekre. így a harmadosztályú sírok területén találtak II. Constantius pénzével datált sírra. De ugyanitt találtak avarkori sírt is. Még 1911-ben kapta a győri bencés Rómer Flóris-múzeum egy sírleletből a most is meglevő és a közönségestől eltérő típusú két avar kengyelét. Révfaluból őskori emléket ezideig nem ismerünk. Mélyebb fekvésű terület, mint a Duna jobb partján levő városrészek, és csak Bácsa irányában mutat talaja némi emelkedést. A rómaiak
