Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez IV.
Máté Apostol és Istennek minden Szenti: hogy minek utána engem a Nemes Győri Captalanbéli Urak Ő Nagyságok és Uraságok a vámságra megfogattak,hogy minden emberi tekéntet nélkül, sem barátságot, sem .Atiafiságot, sem komaságot, sem szomszédságot, sem hasznot nem tekéntek. Igazán és egyaránt szegényen és boldogon az igaz vámot megveszem. Vám mellett szökve avagy erővel kik elmennek, megcontrabontolom. 267 ) És hogy mind az igaz általam és történet szerént alattam valló által is beszedett vám pénzt, sőt contrabontot, és egyéb mindenféle jövödelmet igazán minden fogyatkozás nélkül beadom az Uraknak, sem magam el nem lopván, sem mások által semmi nemű praktikával el nem csippentvén semmit benne. Isten engem úgy segelljen, Boldog Asszony és Szent Máté, kit Urunk az vámhozótól Kit vala az igazán való mennyey Üdvösségre, a hol a lopóknak semmi része sincsen. 268 ) 5. Vendéglősök — korcsmárosok. A kultúra a vendéglők, megszálló- és étkezőhelyek fejlődését is előmozdította. Itthon az országgyűlésre, királyhoz, ná dórhoz és más előkelőségekhez, valamint az idegen országokba küldött követek hajón, lóháton, kocsin utaztak kíséretükkel: akik igen nélkülözték az alkalmas, védelmet is nyújtó megszálló helyeket hosszú útjukban. Minél szélesebb körben terjedt a művelődés, annál nagyobb számban létesültek a kényelmet szerző vendéglők is. Győr e tekintetben kiváló helyet foglalt el az országban. a) A káptalani nagyvendéglő. A XVI. században a káptalannak nagyobbszabású vendéglőjét ismerjük. Kulturális szempontból már csak azért is említésre méltó dolog ez, mert Busbeque, I. Ferdinánd király követe, konstantinápolyi útjában Győrtől kezdve az egész országban nem talált vendégfogadót, melyben megszállhatott volna. 269 ) A vendéglő a szt. Ferenc kápolna alapítványi tőkéjéhez tartozott; mégis káptalani nagyvendéglő, káptalani nagyház néven fordul elő okmányainkban, mivel a kápolnának gondozója, alapítványának kezelője a káptalan volt. Nagyobbszabású épületnek kellett lennie, mivel állandóan nagyháznak írják okmányaink. A nagyvendéglő a teátrumon, vagyis a főpiacon állott, a mai Széchenyi-téren, körülbelül azon a helyen, ahol ma a Vigadó épülete fekszik. 287 ) Contrabontnak nevezték a büntetést, ami pénzfizetésből vagy állat, i áruelkobzásból állott, amit azokra róttak ki, akik szökve, fizetés nélkül akartak a vám mellett elmenni, vagy pedig erőszakkal mentek át a vámon fizetés nélkül. 2fl8 ) Győri kápt. m.-lvtár: V. Szám. K. eleje. 36fl ) Villányi Sz.: Győrvár és város helyrajza, erődítése aa XVI. és XVII. században. 29. 1.
