Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban III.

míg privátbosszúból egyik feljebbvalója be nem osztja menetszázadba, frontszolgálatra. Hónapokig van tehát Győrött. Később megint visszakerül városunkba. A fronton könyvet írt háborús élményeiről. Munkája Károly trónörökös előszavával jelent meg. „Az én háborúm" végtelenül érdekes részleteknek sorozata. így pl. egy audiencia leírása Reichenauben, Károly királynál. A könyv szellemes és gúnyos leírása a háborúnak, teljesen antimilitarista szempontból, hist a háború a szerző szerint nem más, mint gazság. Győr városa sokszor fordul elő benne. Leírja a megérkezését a városba. „Elmentünk a szép tornyos városháza előtt, melynek vdlanyvilágos toronyórája olyan volt, mint egy helyiérdekű hold." Sokszor említi a Kis­íaludy-kávéházat. (Azóta már megszűnt, szemben volt a Városházával, a Deák-utca sarkán.) Aztán a Fehér Hajót, a Royal-szállodát, a Baross-utat, a Frigyes-kaszárnyát, a Lloyd-éttermet és kávéházat, a Széchenyi-teret és a „piaristák" gimnáziumát. Ügyszintén a Kioszk-kávéházat is. Sok győri embert szerepeltet, így pl. Hegedűs Jenő ezredest igen rokonszenves módon, Fuchs Lajost, a bosnyák 4. sz. gyalogezred ezrede­sét, Gelsei Biró Zoltánt, a Dunántúli Hirlap volt szerkesztőjét, Czvikl dok­tort, Gara Zsigmond ezredorvost, Szabó István volt képviselőt és főispánt. Az utóbbival nem rokonszenvezett, erős és visszataszító karrikaturát csi­nál belőle. Szimpatikusnak mutatja be Baros Károly doktort. Korcsmáros nagyon jó megfigyelő, de gyönge politikus, pláne a kül­politikát teljesen hamis szempontból nézte. Szerinte a háború nem volt Magyarország érdeke. Pedig az egész háború kettős célkitűzéssel indult: Németország letörése volt az egyik, a másik a Habsburg-monarchia fel­darabolása. Korcsmáros könyvében sok humor van, de még több gyilkos szatíra. Ha olvassuk, azt hisszük, hogy a háború azért veszett el, mert senki sem tette meg kötelességét, mindenki csak bujkált és síbolt. Korcsmáros még meg is dicséri a Drückebergereket. „Az itthonmaradottak mentik meg a nemzetet! Azzal, hogy élve maradnak, vigyáznak bőrükre, egészségesek maradnak. Az utókor nem fogja keresni, hogy ez, vagy az azért derék ember és erős ember, mert apja vagy ő gyáván kivonta magát a háborús szolgálat alól... A nemzetet az ügyes és szerencsés „gyávák" mentik meg a jövendő számára. Elesni a hazáért annyi, mint nem tenni többet érte, megmaradni annyi, mint önmagáért és a közösségért felelősségteljes mun­kát vállalni." (I. k. 190. lapon.) A szerző itt bort prédikál, de mint katona vizet ivott, azaz éppen az ellenkezőt cselekedte, hiszen kitüntetéseket kapott. És a könyvének körülbelül az a tartalma, hogy elmeséli, miként lett belőle, a közlegényből kadét, tiszthelyettes és végül hadnagy. Győr városát nem írja le részletesen, de sűrűn emlegeti utcáit, épü­leteit, név szerint a Felsőbb leányiskolát, amely akkoriban kórháznak szol­gált és az Ipariskolát, melynek ugyanaz volt a sorsa. A győri viszonyokat jól ismeri, említ sok helybeli pletykát és kanapépört, így említi még adr. Petz és dr. Czvikl közt dúló sajtópolémiát is. A regényben túlteng az erotika. Sok szerelmi kaland leírását találjuk, még olyat is, amely nem tűri a nyomdafestéket.

Next

/
Thumbnails
Contents