Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban III.

A nagymama nemes leányából bugris asszony lett, és ezért álma az,, hogy fia nemesi levelet kell, hogy szerezzen. „Addig nem hal meg, amíg címeres kocsival nem robog végig a Tejfeles-közön. A kocsis mellett a bakon tarsolyos huszár fog ülni. Az „,Arany Delfin"-hez címzett hentesüzlet előtt meg fognak állni, a tarsolyos huszár kinyitja a kocsi ajtaját, összecsapja a bokáját, erre kifut a pult mögül az öreg Hajdú széles fehér mészárosköténnyel, kidugja a pénztárból a kócos fejét a felesége, ő akkor egy kicsit előrehajol, majd azt mondja a huszárnak: — Rendelj meg ebben a hentesboltban egy kiló vegyes felvágottat! — A hentesnének pedig odakiáltja: „Aztán ne úgy mérj, mint öreganyád az itcével!" Ötven esztendeje készül erre a bosszúra ... és a nagymama bosszúja majdnem sikerült, csakhogy unokái meghiúsítják az utolsó pillanatban. Rábcahelyinek, az ő fiának, felesége egy Gácser-leány volt Újvárosból, gabonakereskedő-ivadék. Három gyermeke van, és ezek a regénynek tulajdonképeni hősei. Már útban van a nemesség; a kabineti ódában feküdt; várta a király aláírását, és ekkor bukott meg a Tisza-koi.nány. Amikor Rábcahelyi ezt a hírt olvassa, megüti a guta, béna és néma murád. Hát hogyne ütötte volna meg a szél, hisz potyára fizette be azt az egy milliót a pártkasszába! De Laci fia, aki egy bárókisasszonyt akar elvenni, nem nyugszik bele a nemesség elvesztésébe, Bécsbe megy, ahol ismer egy már vénkisasszonysorba jutó tábornokleányt. Elbolondítja, azt mondja neki, hogy elveszi, de mivel a kisasszony előkelő családból való, neki is kellene a nemesi levéL Erre az öreg tábornok kijárja a kabinetirodában a pártfogó nélkül maradt nemesítés királyi aláírását. Erre a lovagias Laci stante pede otthagyja a kancsal Hermát és elveszi a szép, de elszegényedett Körtéssy Viola bárókisasszonyt, akivel aztán bevonulhat a legzárkózottabb gentry-társaságba. Laci kezeli a béna apa helyett a birtokot; meglopja, megkárosítja testvéreit: a derék Dezsőt és a finom, kedves Katinkát; ki is forgatja őket vagyonukból. Katinka szerelmes a Hajdu-fiúba, a delikateszes boltosné fiába, amiért a nagymama igen haragszik. Kiüt az októberi forradalom. Dezső, aki az olasz harctéren vitézül harcolt, mint tiszt, szépen és rendben hazahozta csapatját. Erre az elbolondított győri diákok Lesvárra vonulnak, hogy lefegyverezzék a haza hazakerült védőit. Harcra jut á dolog. Dezső megsebesül. A Püspöktemplomban, a Szent László-kápolnában esküsznek Laci és Viola bárónő. Épp akkor üt ki a kommunizmus. Véneken át a Dunán szökik tovább az új házaspár. Gönyüről Bécsbe gőzhajón menekülnek. Útközben Viola rájön férjének hitványságára és nem lesz igazán a felesége. Győrött azalatt a direktórium garázdálkodik. Lefoglalják a Gácserházat, majd a Rábczahelyi-házat is. Rábczahelyit szenvedéseitől megváltja a halál, a nagymamát pedig a düh és a méreg öli meg. Lacival, amióta fiatal felesége elfordult tőle, nagy változás történt. Megbánja testvéreivel szemben tanúsított gyalázatos viselkedését, felébred a hazafisága is. Elmegy gyónni és le akarja vezekelni a multat. — Ez a megtérés gyönge pontja a jó regénynek, nincsen eléggé előkészítve és megindokolva. — A bűnbánó Laci hazamegy, felveszi a harcot a bolsevis-