Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

ADATTÁR - Jenei Ferenc: Énekek Gyűjteménye III.

5. Mert nem tehet a muszkának semmi erő, Sem biztatás, mert engemet nem ismer ő. Ha az haddal fenyegetem fegyvert ragad, Ha jó barátot mutatok bé nem fogad. 6. Bálvány az Ha szokás ezt tseiekszi, Szabadsága arany, s ezüstnél jobb neki, Tán ez a muszkának erős nagy Istene, Hogy semmi vár, sem erősség nincs ellene. 7. ím az öröm halmára, a gyenge seregMelyben a ver erejében frissen pereg, Mihelyest ugrálva siet oda, a hol Nincsen bú, a kis madár víg hangot kohol. 8. Ujj erővel ellent állok a muszkának, Nem engedem határait a Hazámnak Pusztítani prédallani a kozáknak, Ama meg-rettenthetetlen katonának. 9. Magam fogom táboromat vezérelni, Példáimmal frantziákat ingerelni, El pártolt frigyesektől meg kérdezni, Miért kellett a tett Hitet úgy megszegni. 10. De ha mégis a Szerencse bal-kereke Nem nézi, hogy Napoleon a vezére, Táboromat maga alatt el szenvedi, Frigyesektől győzeltetni meg-engedi. 11. Akkor térden álva a Ferencz császárnak Úgy mint az én drága Apósomnak, Esedezem, ne hadja el komor vejét, A Muszkának — meg öletni Bonapartét. 12 Most, midőn Hazámból a remény ki-csala, Nem tudom melly Lélek azt súgta vala, Hogy ha nincs is a Muszkának értz-kőfala, De van egy-két győzhetetlen őr Angyala.