Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Markó Árpád: Dunántúl szerepe II. Rákóczi Ferenc háborújában

1707 június közepén Bottyán Magyaróvár vidékére érkezett. Azt jól tudta, hogy az akkor még igen jó karban lévő falakkal és bástyákkal megerősített Győr várát és városát ostromszerek hiányában a császári őrség kezéből kiragadni nem lett volna képes. Ezért lébényi táborából csak megfigyelő osztagokat küldött Győr felé. Egy fogságába esett horvát őrmester vallomásából azonban megtudta, hogy a győri helyőrség parancsnoka, báró Toldó Bertalan császári ezredes reguláris katonasága a várban és a belvárosban van elhelyezve, a külvárosokban pedig csak 2 rác lovas- és 1 rác gyalogezred tanyázik. Bottyán, a váratlan rajtaütések nagymestere e hírre június 22-én este Abdáig vezette seregét. Éjjel megrohanta a győrszigeti külvárost és a ma Újvárosnak nevezett házcsoportokat. A meglepett rácok alig védekeztek, úgyhogy Bottyán ezredei hamarosan elérték az akkori Bécsi Kapu (a mai Erzsébet-tér) felé vezető hidat. A kurucok azonban megelégedtek ezzel a sikerrel és ahelyett, hogy a hidat elrombolják, a külváros fosztagatásához kezdtek. A vár fellármázott őrsége hajnalban a Bécsi-kapun és a hídon átrohanva, 2 órai küzdelem után kiverte Bottyán ezredeit a külvárosokból. A merészen kezdett vállalkozás kudarccal és a kurucok súlyos veszteségével végződött. Az év utolsó hónapjaiban azonban sikerült Bottyán dunántúli seregének szép győzelmeket aratni. Október 2-án csellel kicsalta a soproni császári őrség egy részét a városból és azt Németkeresztúrnál megverte. Pár nap múlva Csepreg és Kőszeg között aratott diadalt. Bezerédj ismét a határon túl portyázva, elfoglalta Friedberg várát. Egy Ausztriába való beszáguldás alkalmával Bécsújhely környékén az ott vadászó I. József császár is majdnem a kurucok fogságába jutott és csak nehezen tudott a várba menekülni. A Dunántúl az 1707. év végére egészen Rákóczi birtokába került. Visszaszerzésének érdeme Bottyán rendkívül ügyesen és erélyesen vezetett hadműveleteinek köszönhető. A következő évben, 1708-ban a bécsi udvari haditanácsnak továbbra is legnagyobb gondja maradt az osztrák határ védelmé. A hadműveletek súlypontja azonban a Felvidékre került át, dunántúli erősebb támadások tervét elejtették és Sopron környékén, valamint a Stájer-határ szélén erős sáncvonalat építettek a határ védelmére. De ezzel sem tudták megakadályozni a kurucok ismételt betöréseit Ausztriába. Amikor 1708 augusztus 3-án Rákóczi serege Trencsén alatt az egész felkelésre végzetes vereségét szenvedte és a Felvidéken egyelőre nagyobb hadműveleteket folytatni nem lehetett, a dunántúli hadszíntér ismét jelentőségre emelkedett. A trencséni vereség ellensúlyozására Rákóczi fejedelem Esterházy Antal tábornagynak azt az utasítást adta, hogy seregének egyik részével törjön be Ausztriába, másik részével pedig kösse le Heister dunántúli csapatait, hogy azok ne tudjanak a Felvidékre át-