Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Tomaj Ferenc: Győr közoktatásügye I.
A középiskolák közül kettő fiúgimnázium, egy leánygimnázium, egy kereskedelmi középiskola, egy kereskedelmi leányközépiskola és egy gépipari középiskola működött Győrött. A gimnáziumok közül a legrégibb a Pannonhalmi Szt. Benedek-rend Czuczor Gergely gimnáziuma, amely egyben egyike az ország legrégibb középiskoláinak is. A több mint háromszázéves múltra visszatekintő intézetet a jezsuiták 1626-ban nyitották meg, de 1773-ban — a jezsuita rend eltörlésekor — püspöki fennhatóság alá került, 1777-ben állami intézetté vált, míg 1802ben a Szt. Benedek-rend vette át. A m. kir. Révay Miklós gimnázium őse az 1852-ben alakult katolikus alreáltanoda. Az iskolát 1870-ben a város vette át, míg 1873-ban állami kezelésbe került. A m. kir. Apponyi Albert leánygimnázium, mint „felsőbb leányiskola" 1898-ban kezdte meg működését. Az idők folyamán jellege többször megváltozott, de mai gimnáziumi jellegét 1932től kezdve ismét visszanyerte. A kereskedelmi középiskolák közül a kereskedelmi fiúközépiskolát a város mint fiú felsőkereskedelmi iskolát 1897-ben, a leányiskolát pedig mint női felsőkereskedelmi iskolát 1915-ben nyitotta meg. A m. kir. Jedlik Ányos gépipari középiskola 1901-ben keletkezett mint állami fém és faipari szakiskola. Középiskolai jellegét 1941-ben nyerte. A győri katolikus püspöki hittudományi főiskola alapját Dallos Miklós győri püspök vetette meg a XVII. században. A főiskola tulajdonképeni működése azonban csak 1732-ben kezdődött, amikor az oktatást a Domonkos-rend vette át. A tanítás vezetése 1735-ben a piaristák 1744-ben pedig a jezsuiták kezébe került. 1784-ben II. József a püspöki líceumokat eltörölte és a győri növendékek a pozsonyi központi papnevelő intézetbe kerültek, de 1790-ben már ismét Győrött találjuk őket. 8 ) Ha most már Győrváros hatvanöt tanintézetét az iskolafenntartásra jogosító tényezők szempontjából vizsgáljuk, vagyis hogy az egyes iskolákat az állam, a város, a hitfelekezetek, az egyesületek vagy a magánosok tartják-e fenn, rendkívül érdekes képet kapunk. Győrváros tanintézeteit feltüntető táblázatból kitűnik ugyanis, hogy Győrött az iskolafenntartásra jogosító tényezők az iskolák fenntartásában nem egyenlő mértékben vesznek részt. A legnagyobb iskolafenntartók városunkban a hitfelekezetek, amelyek a győri iskoláknak több mint felét, pontosan 38 iskolával 59.4%át tartják fenn. A hitfelekezetek után az állam következik, amely 16 iskolát tart fenn, vagyis az összes iskoláknak 25%-át. A város tiz iskolát tart fenn, ami 15.6%-nak felel meg. Érdekes, hogy a magánosok és egyesületek mint iskola8 ) Győrváros statisztikai megvilágításban (Magyar Statisztikai Szemle 1934. évi különlenyomata).
