Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban II.

előttem áll, jóságosan, mosolygósan, és himbáló lépteivel, amelyekkel ment és ahogyan kalapját megemelve köszöntötte a gyermekeket. Milyen nagy bölcs volt: csak most látom! Leemelte kalapját a gyermekek előtt. Igaza volt. Mikor a gyermekek felnőnek, már nem érdemes köszönni nekik." Erdős Renée rengeteg elbeszélést és verset írt győri reminiszcenciáiból, ezekről külön cikket kellene írni, •— van neki azonban még egy Győrött játszó regénye, melynek a címe: „Az asszony, aki ölt." (Révai-kiadás, 1936. 356. lap.) Nem az egész regény, de legnagyobb része a mi városunkban játszódik le. Hitzendorf Richárd, volt törvényszéki elnök, Győrött lakik a Megyeház-utca egyik barokkpalotájában, melynek balkonját két karyatid tartja. Hitzendorf leánya férjhez megy Pesten Olty Gézához. Egy évi házasság után az asszony önvédelemből lelövi az urát, aki őt oktalan féltékenységével gyötri. Részegen jön haza, üti-veri feleségét. A törvényszéki tárgyalás felmentő ítélettel végződik, a hősnőt: Judithot, szabadlábra helyezik. Judithot az apja Győrbe viszi és lakat alatt tartja a kis barokkpalotában. Nem mehet ki; csak este, sötétben, viszi az apja sétálni a Duna partjára, a nagy nyárfák és szilfák alatt. (Ez a sétány ma már nincsen meg; amikor az Iparcsatornát csinálták, vágták ki a Kiskút felé néző Városrét partján a hatalmas fákat, úgyszintén a Rét másik oldalán az Akácost, és ezek helyén Szaharának is beillő homoksivatagot létesítettek.) Az elnök nem akarja, hogy Judithot lássák az emberek, Judithot, a felmentett gyilkos asszonyt. Az elnök felesége, Hitzendorfné betegeskedik, mindig a díványon fekszik, kiöltözve, kifestve, kisütve, kimanikűrözve. Judithnak bezárva kell élnie. Eltűnődhetik elrontott életén. Oltynak, férjének, annak faggatására, kínzására bevallotta, hogy ő előtte szerelmes volt Keinz Tiborba. Ez a Keinz Tibor Angliában élő tudós. Apja zsidó volt, kikeresztelkedett, keresztény nemes leányt vett el feleségül. Hitzendorfék házában laknak lent Keinzék, mint lakók, bérlők. Keinz orvos. Judithékkal csakis Keinzék érintkeznek. Keinz Tibor hazajön Angliából és összetalálkozik Judithtal, akibe azelőtt szerelmes volt. Üjból beleszeret. Az elnök és felesége szívesen látják Tibort. Azt szeretnék, ha Judithot elvenné. Mert az özvegy így elfelejtené első házasságát és gyilkosságát. Tibor szülei ellenzik a frigyet, az öreg doktor szerint nem szabad gyilkos nővel házasságot kötni. De Tibor szülei akarata ellenére Pesten titokban elveszi feleségül Judithot. Badenbe utaznak a polgári esküvő után. Itt Judith, anélkül, hogy Tibor kérdezte vagy kényszerítette volna, önkényt mondja el neki házasságának és gyilkosságának történetét. Olty annyira vallatta, kínozta és szuggerálta folytonos gyanakvásával, hogy maga-maga ellen vallott olyanokat, amelyek nem voltak igazak, csak azért, hogy megszabaduljon a férj szadisztikus kínzásától. Bár alig beszélt leánykorában Tiborral, férjének sanyargatására, kínvallatására és szuggesztiójára azt vallotta, hogy szeretője volt Tibornak, amiért aztán Olty kékre-zöldre verte. Tibor annyira megretten a vallomástól, hogy lelkében titkon igazat ad szüleinek,