Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban II.

egyházi igazgató. Közben 1912—1920-ig szerkesztettem a Dunántúli Hirlap c. napilapot. Győrből 1920-ban távoztam Rábapatonára. Onnét 19 év múlva, 1939-ben kerültem vissza Győrbe kanonoknak. Életemből tehát 8 diákévet, 12 papi évet és 3 kanonoki évet, összesen 23 évet töltöttem eddig Győrött. Amíg élek, azt hiszem, azt is itt töltöm már." Harsányinak van több győri vonatkozású költeménye is. Mi itten csak győri regényeivel, novelláival és egyéb regényeinek győri helyeivel foglalkozunk. A Katholikus Szemle 1918. évfolyama hozta Harsányi regényét: Az óra egyet üt. (Megjelent könyvalakban a Szent István-Társulat kiadásában, 1918-ban. 112 lap.) A Halál rettenetes csontkeze irányítja benne a bonyodalmat. Egy öreg győri orvos nem engedi meg fiának, hogy egy Éva nevű leányt elvegyem, mert van találmánya, melynek segítségével pontosan ki tudja számítani minden paciensének halálozási napját, ha bonyodalom, vagy vis maior nem áll be. Annak az Éva leánynak, akit az orvos kis kora óta heptikás hajlamúnak ismer és többször kezelt, meg kell halnia egy év múlva. Az öreg orvos beavatja orvos fiát az ő titkába, a rejtélyes gépezet élet- és halálkiszámító szörnyűségébe és megmutatja neki azt a fekete könyvet is, amelybe beírta a tudományosan előre megállapított rettenetes határnapokat. Az öreg orvos is meghal, mihelyt titkát közölte, pontosan a halál előre kiszámított napján. De a fiatal Simon orvos nem hisz a találmányban, kiír apja fekete könyvéből három halálraítéltet, hogy próbára tegye a felfedezés megbízhatóságát. A három kísérleti nyúl meg is hal pontosan az előre megállapított napon. Semmi kétség többé: a találmány, amelynek életmérő készülékét az író be is mutatja, igaz. Az orvosi tudomány szédületes hatást tett. Minden embernek ki lehet számítani precíz módon, hogy hány évig, hónapig, napig lakja még a sárgolyót. Simon József apja találmánya révén híres ember lett. De még mindig bízik abban, hogy sikerülni fog neki menyasszonyának megmentése. Simon távolléte alatt Éva, akit, mint mondottuk, a fiatal orvos apja ellenére megmenthetőnek tart, kíváncsiságában abba a szobába megy, amelybe bemennie nem szabad, hol a készülék és a fekete könyv vannak. Kíváncsian megnézi a fekete könyvet, megtalálja a maga nevét a dátummal együtt, ijedtében vérömlést kap és szörnyet hal. Beállott tehát egy váratlan bonyodalom és így Éva, hogy úgy mondjam, megelőzte saját halálát. A hazatérő orvos meghallja a gyászhírt. — Éva! — kiáltja őrjöngve, berohan a laboratóriumba, ahol a rejtelmes gép háromszáz csöve csillog a villanyfényben és piros gömbjei úgy állnak, mint a vérvörös mákvirágok. Nehéz gyertyatartót ragad és odavágja a gépezetre, összetöri a pokoli gépet, apja alkotását és világraszóló találmányát. Azóta senki sem tudja, hogy mikor hal meg. „Legyetek készen, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát, samely órában nem is sejtitek, eljön az Emberfia." Boldogok vagyunk, hogy nem látunk a jövőbe, — boldogtalanok lennénk, ha ezt a fátyolt fel lehetne lebbentenünk.