Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

SZEMLE - Zenei Szemle (Hermann László)

megrajzolja, a politikai és eszmei vonatkozásokat alapos hozzáértéssel megkeresi és bemutatja. Így lesz a mû valóban opus historicum, melyben magyar, sőt európai távlatok nyílnak és magyarázzák az eseményeket. Ügy látszik, a szerzőt kettős cél és szándék vezette: egyrészt elénk akarta tárni Győr helyi életstílusát, másrészt pedig rá akart mutatni ennek az életformának magasabb és egyetemes okaira. így aztán könyve magasan felülemelkedik a helyi monográfiák szokványos, szűk látókörrel teremtett színvonalán. Szerkesztési módszere kifogástalan. Hűségesen idézi az eredeti forrásokat. Ebből az eljárásból egy kis — túlzó lelkiismeretességből és helyesen értelmezett lokálpatriotizmusból származó — szövegbőség lett az eredmény. Győri ember számára azonban éppen az idézett források — jegyzőkönyvek, jelentések, alapszabályok, felterjesztések, stb. — jelentik a legérdekesebb olvasnivalót. Az író munkáját nagymértékben megnehezítette az a körülmény, hogy a Lloyd irattára a proletárdiktatúra idején megsemmisült, és így anyagát levéltári adatokból és a helyi napisajtó bőséges, de bírálatra szoruló beszámolóiból kellett összegyűjtenie. Az anyag minősége a hozzáértő megrostálás következtében hibátlan, értékes. Ha az olvasó a születéssel adott helyi elfogultságon felül tud emelkedni, kétségtelenül azokat a fejezeteket fogja leginkább értékelni és élvezni, amelyek Győr gazdasági és politikai életének európai és nemzetközi kapcsolatait érintik. Végeredményben meg kell állapítanunk, hogy Győr helytörténete széles látókörű, átfogó szemléletű művel gazdagodott. De a szakszerűségen felül szívesen rámutatunk arra a szeretetre is, amellyel a könyv a várost nemcsak a sorok között, hanem kifejezetten is emlegeti. Mikor az Előszóban azt olvassuk, hogy a Lloyd e könyv kiadásával „nem csupán önmagára gondolt, hanem városára is, melynek múltjával az övé annyira egybeforrt" és „neki akar elsősorban szolgalatot tenni s nem önmagának emléket állítani" — ezzel a szeretettel nemcsak önmagának állított szép emléket, hanem példát mutatott a helyes szülőföldszeretetre is, melyből az országot fenntartó nemzetszeretet fakad. Dr. Szólás Rezső REQNUM 1940/1941. Bp. 1941. 8 r. 436 1. Stephaneum nyomda. Az 1934 óta működő Katolikus Történetírók Munkaközössége kiadásában negyedízben jelent meg a Reqnum testes kötete, bizonyítékául a munkaközösség eredményes munkásságának. A tizenkét tanulmányt magábafoglaló kötet egyben tanúságot tesz katolikus történetíróink sokoldalú érdeklődéséről is. A bevezető tanulmányban Vanyó Tihamér a plébánia történetírás módszertanával foglalkozik. Széles alapokon az egyetemes magyar egyháztörténet szempontjait és problémáit figyelemmel kísérve fejtegeti a plébániatörténetírás célját és módszerét, forrásait és a feldolgozás módját. Kádár Zoltán Pannónia magyarok előtti kereszténységének egyik nagyértékű emlékének, a pécsi ókeresztény héroonnak freskóján a Triumphus eszmét vizsgálja. Ferdinandy Mihály a kazárok és magyarok vallási vizsonyait vizsgálja az „Adatok a magyar egyháztörténet első fejezetéhez" című tanulmányában. Bogyay Tamás árpádkori templomaink kapui ívmeződíszítésének ikonographiájához szolgáltat értékes adalékokat az isten báránya című tanulmányával, melyben e szimbólum eredetét és jelentősségét kutatja. Galla Ferenc a pálosrendnek Pázmány Péter által kezdeményezett, XVII. századi megreformálását és Stassewsky Miklós pápai megbízatását vizsgálja. Németh László a Regnum Marianum állameszme kialakulását vizsgálja a középkortól a barokk korszakig. Pákay Zsolt a veszprémi káptalan XVIII. századi történetét mutatja be. Ifj. Entz Géza Klimo György pécsi püspök Janus Pannonius kutatásairól számol be. Dezsényi Béla a negyvenes évek katolikus szellemű magyar újságjának, a Nemzeti Újságnak történetét adja. Salacz Gábor a multszázad vége egy-