Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Bronzkori kultúrák Győr környékén
változata, mint mondtuk, M agyarád körül alakult ki. Feltétlenül idegen hatás váltja ki az eltéréseket. Idegen hatásra vall a korhasztásos temetkezés divata, az edény felületének díszítetlensége, vagy csak bütyökdísszel való tagolása, illetve az edények, közelebbről a jellegzetes alakú korsók fenekének 3-4 pálcaszerű vagy bütyökszerű lábra való állítása. Eljutott hozzánk Magyarád műveltsége, de ez sohasem lett erős Győr környékén. A díszítetlenséget, a bütyökdíszt és a bütyökszerű lábakon álló korsót vidékünkön megtaláljuk, de olyan környezetben, hogy arra kell gondolnunk, hogy ez a hatás csak a második korszak vége felé kezdett mutatkozni. A szakemberek egyébként a magyarádi kultúra több vonását északnyugatról, Áunjetitzből származtatják. Mondtuk már, hogy ez a műveltség más irányból is hatást gyakorolt ránk. Ausztria felől, a Lajta vidékén kialakult formájában is eljutott hozzánk. A Lajta vidékén gátai kultúra néven alakult ki egy osztrák földre jellemző aunjetitzi műveltség, mely azonban saját területének jellegzetességeit is megtartotta, és ennyiben különbözik a vele egykorú osztrák területi kultúrától, de eltér az északdunántúli műveltségtől is annyira, hogy külön műveltségi körként tekintjük ezen az utóbbin belül. A gátai kultúra hatása azonban még kisebb volt vidékünkön, mint a magyarádi. Közös vonás mindegyikben a korhasztó temetkezés, melyet az aunjetitzi kultúrából kell ebben a korban származtatnunk a mi vidékünkön. Méry Etel Győr városában, a gázgyár közelébe eső őskori temetőben tárt fel egy ilyen sirt. Míg azonban a magyarádi és a gátai művelődésben a holttestet zsugorítottan oldalt fektették a sirba, esetleg ülő helyzetű holttestek is előfordulnak, addig a győri bronzkori halott fekvéséről ilyet nem jegyzett fel Méry. Már pedig az ő éles szeme észrevette volna, ha ilyen helyzetben került volna eléje a holttest. A mellékletként talált edények azonban a gátai műveltség körébe tartoztak és így elárulják, honnan jutott hozzánk az ilyen természetű temetési eljárás. A továbbiak folyamán kell majd vigyázni arra a körülményre, hogy hol és milyen kultúrkörön belül kerülnek elő hasonló edények, illetve temetési szokások. A tervszerű ásatások hiánya ezen a téren még nem enged meszszemenő következtetéseket. A magyarádi és a gátai műveltség emlékeinek vidékünkön való ritkább előfordulása arra enged következtetni, hogy ezek kisebb vándorlással jutottak el hozzánk. Vagy úgy, hogy a műveltség hat csak ránk, vagy úgy, hogy egyesek és családok vonulnak területünkre. Erőszakos, tehát hódító jellegű behatolás azonban egyelőre nem állapítható meg. A bronzkor harmadik szakaszában, Kr. e. 1500 és 1200 közt vidékünkön méç nagyjában tovább él az északdunántúli mészbetétes műveltség. Abból a körülményből azonban, hogy a vidékünkre jellemző műveltség lassanként keletre és délre terjeszkedik, annyira, hogy a mészbetétes műveltség súlypontja is el-