Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Bronzkori kultúrák Győr környékén

későbbi korok műveltségében nyomot ne hagyott volna. A bronzkorszak műveltségére különösen három művelődési kör volt befolyással. Ezek egyike az ú. n. „badeni" műveltség, másika a harangedények műveltsége, harmadika pedig a vucedol-zóki műveltség. A badeni műveltség északról, a harangalakú edényeké nyugatról és északnyugatról, a vucedol-zóki műveltség pedig délről hatott. Természetesen mindegyiken már helyi jellegű vonások is tapasztalhatók akkor, mikor megjelenésük Győr környékén megállapítható. A rendesen négy korszakra osztott bronzkor első szakasza Magyarországban kb. 2000 és 1800 közt élt. Mithay sehol sem hozza az időt, mert ezen a tudósok még vitatkozhatnak. Vidékenként, országonként változik a bronzkor első szakaszának időadata, mi a legjobban elfogadottat adjuk Magyarországra vonatkozóan. De ebben a korban nem is a pontos évadat a lényeg, hanem az egymásutániság. Európai hírű régészek nem is szeretik a pontos számokkal dobálózó régészeket, hanem csak az érdekli őket, hogy a korok műveltsége milyen rendben következett egymás után. Mert ezt biztosan meg lehet állapítani. Minden, ami ezen túl van, már csak elmélet, és újabb adatok felmerülése esetén változásnak van kitéve. Azt a biztos tudást, hogy Győr környékén, a megye határán túlterjedően is, sok helyen élt az emberek kisebb-nagyobb csoportja a csiszolt kőkor és a rézkor végén, a tudósok kiegészítik néhány feltehető adattal. Ilyen adat az, hogy a bronzkor kezdete Kr. e. 2000 tájára tehető; ilyen az, hogy az ekkor itt élő nép már faji szempontból is meghatározható. A bronzkor elejének emberét az indogermán trák népcsoportba tartozónak tekintik vidékünkön. Műveltségük visszanyúlik a korábbi időkbe, akár vidékünkön éltek már korábban is, akár máshonnan vándoroltak hozzánk. Ezt a sajátjuknak tekintett műveltséget, mint alapot, fel kell tételeznünk. A más vidékek műveltsége részéről rájuk gyakorolt hatás azonban már jobban megállapítható, mint az ősi alapműveltség. Vidékünkön három műveltség hat a bronzkor emberére. A három műveltség közül legmesszebb esik tőlünk és kb. a legrégibb a nagyrévi műveltség. Alapját a magyarföldön kialakult bodrogkeresztúri műveltség teszi. Erre hatott aztán a külföldi badeni, a harangedény és a vucedol-zóki műveltség. Egységes műveltségként a Tisza középső folyása mellett van otthon, Szolnok és Szeged közt a Tisza mindkét partján. Edényeinek alakja és bronzfegyverei voltak különösen hatással más vidékek műveltségére is, így a mienkre is. Arra a kérdésre, miként hatott vidékünkre az oly messze eső vidék műveltsége, több elgondolásuk is van a szakembereknek. Legkevésbbé valószínű az, hogy a Tisza mellől egy kisebb népvándorlás közvetlenül hozta volna el hozzánk az ott kialakult műveltséget. Ebben az esetben bizonyára az átvonulási te-