Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója

Az egri templom kriptájában porladnak Telekesy törékeny testének maradványai.123 ) Emléke nem enyészett el vele. Nevét alkotásain kívül halhatatlanná tette II. Rákóczi Ferenc fejedelem, ki fiúi tisztelettel ragaszkodott hozzá lángoló főpásztori buzgó­ságáért és kitartó hűségéért. Egy utóbbi tulajdonságán valóban nem ejtett csorbát akkor sem, midőn a fejedelem hazátlan bujdosó lett. Telekesy nem jelent meg az 1712—15. évi ország­gyűlésen, mely hazaárulónak nyilvánította. A volt kurucok, köztük Ráday Pál, a híres „Recrudescunt" szerzője is meghódol­tak, és hangosan támogatták a Szatmáron diadalmaskodó „reális politikát". Sokan közülük követ dobtak a nagy Bujdosóra, és segítették III. Károly kormányrendszerét, amely az elnemze­tietlenítés talaját készítette elő erőszak nélkül, de határozott céltudatossággal. Telekesy csendben élt. Meghurcoltatása idején sem kisebbítette Rákóczit, aki nemrég — a szatmári béke után közéleti érvényesülést kereső hangoskodók tanácsai ellenére — szabadon engedte dolgozni püspöki munkaterén. Az öreg főpap a szabadságharc idején nem kérkedett magyarságával, hangos­kodva nem lobogtatta a szabadság zászlait, de élete végén, a halál küszöbére ért ember bölcs tisztánlátásával „csúf világ"-nak nevezte a szatmári béke által teremtett politikai helyzetet és aggódó magyar szívvel gondolt az elkövetkezendő még rosszabb jövőre, amely valóban több magyar egyházmegyében „idegen nemzet" irányítására bízta a „szegény magyar fiak"-at. (Folytatjuk.) m) L. Szmrecsányi M. i. m. 185. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents