Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója

Az egri templom kriptájában porladnak Telekesy törékeny testének maradványai.123

) Emléke

nem enyészett el vele. Nevét alkotásain kívül halhatatlanná tette II. Rákóczi Ferenc fejedelem, ki fiúi tisztelettel ragaszkodott hozzá lángoló főpásztori buzgóságáért és kitartó hűségéért. Egy utóbbi tulajdonságán valóban nem ejtett csorbát akkor sem, midőn a fejedelem hazátlan bujdosó lett. Telekesy nem jelent meg az 1712—15. évi országgyűlésen, mely hazaárulónak nyilvánította. A volt kurucok, köztük Ráday Pál, a híres „Recrudescunt" szerzője is meghódoltak, és hangosan támogatták a Szatmáron diadalmaskodó „reális politikát". Sokan közülük követ dobtak a nagy Bujdosóra, és segítették III. Károly kormányrendszerét, amely az elnemzetietlenítés talaját készítette elő erőszak nélkül, de határozott céltudatossággal. Telekesy csendben élt. Meghurcoltatása idején sem kisebbítette Rákóczit, aki nemrég — a szatmári béke után közéleti érvényesülést kereső hangoskodók tanácsai ellenére — szabadon engedte dolgozni püspöki munkaterén. Az öreg főpap a szabadságharc idején nem kérkedett magyarságával, hangoskodva nem lobogtatta a szabadság zászlait, de élete végén, a halál küszöbére ért ember bölcs tisztánlátásával „csúf világ"-nak nevezte a szatmári béke által teremtett politikai helyzetet és aggódó magyar szívvel gondolt az elkövetkezendő még rosszabb jövőre, amely valóban több magyar egyházmegyében „idegen nemzet" irányítására bízta a „szegény magyar fiak"-at. (Folytatjuk.) m)

L. Szmrecsányi M. i. m. 185. 1.