Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója
idők rendkívülisége és állása rákényszerítette, hogy a szabadság kivívásáért fölkelt magyarság politikai életében bizonyos fokig résztvegyen. Ezt is egyházi érdekből tette. Teljes visszavonulásával veszélyeztette volna a papság közéleti érvényesülésének eddigi terjedelmét, és kisebbítette volna Rákóczinak iránta tanúsított tiszteletét és szeretetét.72 ) Ezzel a meggondolással jelent meg a nagyszécsényi mezőn, hogy a felkelő fejedelem hívására résztvevő rendekkel együtt az I. Lipót király halálát (1705. május 5.) követő „fölségszünét"-ben országgyűlést helyettesítő „konvent"-en törvényes formát adni segítsen a fölkelésnek. 1705. szeptember 12.-én 6 püspöki rangú főpap, több káptalan kiküldöttje, sok apát, prépost, szerzetes, 36 főúr, 26 vármegye és csaknem valamennyi sz. kir. város követe nevében ő üdvözölte Rákóczit, kit az egybegyűlt rendek a szabadságért való összeszövetkezés kimondása után vezérlő fejedelmükké választottak. A választást a hűségeskü letevése követte. A papságnak jogos aggodalmai voltak a protestánsok hangos követelései miatt, ezért csak a kuructábornokok és főurak után állottak esküre, miután kijelentették, hogy szövetségi hűségesküjükből a katolikus egyházra sérelem nem származhatik. Ezután megszervezték a vezérlő fejedelem tanácsadó testületét, a 24 tagból álló szenátust. Ennek püspöki méltóságánál fogva Telekesy is tagja lett. Majd Bethlen Gábor fejedelem egykori sátrában mondott miséje után az ő kezébe tette le II. Rákóczi Ferenc a hűségesküt a szövetség iránt. Szép szentbeszédje keretében áldást mondott a fejedelemre.73) A szécsényi gyűlésen való megjelenése csak természetes következménye volt annak, hogy a kuruc impérium területén maradt. Ám ennek ellenére mindig lelkiismeretes komolysággal kezelte hűségesküjét. A szécsényi gyűlés végzései közül nem szívesen írhatta alá a VI. cikkelyt, mely az országból való eltávolítással fenyegette meg a jezsuitákat, ha el nem szakadnak az osztrák rendtartománytól. Az egész politikai életből talán csak egy mozzanatnak örült: a béke gondolatát nem vették le a napirendről, hiszen a király békebiztosai még Szécsényben is megjelentek, és a sze-72) Rákóczinak Telekesy iránt való tiszteletéről 1. Rákóczi Emlékiratait (Thaly K. kiadása) 72. 1. „ ... Nagyfontosságú dolognak tartottam rábeszélni az egri püspököt, kinek megyéje 13 vármegyére terjed, hogy híveit el ne hagyja. E főpap előkelő nemességű volt, a Telekesy-családból származván; föl vala ruházva a jó öreg mindazon tulajdonokkal, melyek egy püspököt ékesíthetnek, különösen szent egyszerűséggel és felebaráti szeretettel. És minthogy a nemzet szabadságáról még ifjúságában szerzett fogalmakat megőrizé: sem a jezsuiták érzületeihez nem ragaszkodott, sem az ausztriai kormányt nem szerette. Már azelőtt megismerkedvén vele s megnyervén barátságát: atyámul tekintettem és ő is úgy tekintett, mint fiát." V. ö. még Leskó i. m. 436. 1. Rákóczinak 1710. febr. 26.-án Telekesyhez intézett leveleit, melyekben dicséri hűségét és „tettekben megbizonyított hazafiúságát". 73) A szécsényi gyűlésről és Telekesy szerepéről 1. Márki i. m. I. 437—449. 1.
