Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

SZEMLE - Könyvszemle

forrásával lett gazdagabb, de hálás az olvasó közönség is, amely e könyvben vonzó emberi és írói egyéniséget ismer meg. A színháztörténet haszonnal értékesíti tudósításait a mult század második fele vidéki színészete életéről, a budai és pesti Népszínházról. Élesszemű és helyes ítéletű bírálója kortársainak, akikre vonatkozó megállapításait haszonnal értékesíti majd a színháztörténet. Egressy Gáborról adott arcképe és elvált feleségéről, Jászai Mariról közölt adatai értékes adalékok színészetünk történetéhez. De a gazdag, színes világ mögött megjelenik Kassai arca is, az élet útját mindig egyedül járó emberé, aki tehetségét az emberek mulattatására szenteli, de az embert mindig felülről, meleg szívvel, de bíráló ésszel nézi. Az emlékiratokat sajtó alá rendező Kozocsa Sándor jó szolgálatot tett a magyar színháztudománynak, az olvasóközönséget pedig kellemes csevegővel és szellemes elbeszélővel ismertette meg. —r —i —c. SOPRONI ELEK DR.: A kultúrsarok gondjai. (Sopronvármegye szociális és gazdasági viszonyainak feltárása. Budapest, 1940.) A Magyar Társaság Könyveinek sorozatában jelent meg Soproni Elek dr.-nak, Sopron vármegye szociális tanácsadójának tollából Sopronvármegye szociális helyzetképét a legújabb ténymegállapító módszerrel ismertető munkája. A szerző a földrajzi adottságokból és tájszempontokból indul ki, tárgyalja a demográfiai adatokat és a birtokmegoszlást. Az általános helyzetkép után részletesen foglalkozik a vármegye lakosságának egyes kategóriáival, akik legjobban rászorulnak a szociális segítésre. Vizsgálja az objektiv statisztika segítségével a mezőgazdaság fejlettségét, az állattenyésztés eredményességét, az erdősítés és fásítás kérdését, felvételezi és rendszerezi a kulturális és közegészségügyi tényeket, és végül a vármegyei szociális programm ismertetésével irányt szab a fejlődésre. Huszonhárom térkép egészíti ki a nagy felkészültséggel és fáradhatatlan adatgyűjtések alapján megírt munkát, mely a szomszédos vármegye viszonyainak őszinte feltárása. Ez a könyv nem igyekszik hangulatot kelteni, magasabb igényei vannak: a tudomány módszereivel a jelenlegi szociális helyzeten kíván javítani. Nem sivár kép, amit a könyv elénk tár: a kultúrsarok az országnak egyik legmagasabb termelési eredményeket felmutató megyéje. Ha a birtokmegoszlás arányosabb lenne, a szociális kérdés megoldása nem is okozna nagyobb fejtörést. Ma még vannak problémák, vannak bajok, melyeken segíteni kell. A segítés útjára azonban rámutat ez a komoly, nagyigényű munka, mely határozott értéke a legújabb magyar szociális irodalomnak. (cs. a.) OLOFSSON PLACID, O. S. B.: Gróf Széchenyi Ferenc irodalompártolása. (Pannonhalmi Füzetek 26. sz. Pannonhalma, 1940. 160. 1.) A szerző munkája elvezet bennünket abba a korba, amikor a magyarnyelvű szellemi élet új irányokat vett fel. A megindulás nehéz, nagyúri pártfogó nélkül talán nem is vezetett volna oda, ahova jutottunk. Egy ilyen nagyúri pártfogónak az irodalomba való bekapcsolódását ismerteti meg velünk a szerző. Győr szempontjából külön értéke munkájának, hogy néhány könyv születésének Győrrel való kapcsolatait is megismerjük. Az eredeti kéziratokig visszanyúlik, de a munka értékelésénél nem hagyhatjuk szó nélkül a stílus hibáit. Ügy tűnik fel előttünk, hogy az eredetileg