Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Rados Jenő: Győr város képének megjavítása

öblösödő Nefelejts utcára. E részekben az üzleti élet megnyilvánulásai az adott építészeti keretek és a történelmi városkép hangulatába volnának visszaszorítandók. 3. A belváros többi utcájában, főként a Baross, Czuczor és Deák Ferenc utcában a jóízlés keretén belül minden lehetőséget biztosítani kell a kereskedelmi élet pezsgő színességének kifejlődésére. Itt a lüktetőén mozgalmas utcakép lépjen a nyugodt harmónia helyébe. 4. A transzkontinentális út forgalmának megfelelően volna minden részletében átvizsgálandó és átjavítandó a Budapest— Bécsi út átvezető szakasza. Itt a korszerű forgalmi intézkedések, leleményes kertészeti dekoráció, megfelelő útvilágítás, stb. adnának esztétikailag is jól gyümölcsöztethető motívumokat. 5. A folyópartok városképi szempontból való kihasználásával Győr még nagyon a kezdetén tart. Bár ennek kielégítő megoldása csak a városrendezési terv helyes alapvetése nyomán indítható el sok olyan kisebb részlethiba van, mely az ideiglenes állapotból is kiküszöbölhető volna. Miután most már nagyjában megismertük az adottságokat, melyek a városképre hatnak, a nagyobb és kisebb hibákat, melyeket helyes volna kiküszöbölni és látjuk, hogy mit kellene tenni, felvetődik a kérdés, mily eszközök állanak rendelkezésünkre, hogy mindezeket meg is valósítsuk. A kérdést generálisan szabályozza a már említett városrendezésre vonatkozó 1937. VI. t. c. Ez a t. c. azonban nemcsak az átfogó nagy problémák megoldását teszi lehetővé, sőt a város kötelességévé, hanem módot nyújt annak keresztülvitelére is, amit a felületi jelenségek orvoslására a városkozmetika keretén belül javítandónak találtunk. A t. c. 19. § 7. pontja kimondja: „Ha valamely épület állapota a városképet rontja, a hatóság az épület tatarozását rendelheti el. Ha valamely épület állapota az egészséget vagy közbiztonságot veszélyezteti a hatóság a szükséghez képest az épület tatarozását, átalakítását vagy lebontását rendelheti el." A 19. § 8. ponja szerint: „Az elrendelt tatarozásért, átalakításért és lebontásért költség- vagy kár megtérítése nem jár." A 20. § 4. pontja leszögezi, hogy: „Ha a hatóság e törvény alapján valamely épület tatarozását, átalakítását, vagy lebontását rendeli el, és a kötelezett fél a rendelkezéseknek nem tesz eleget, a munkát a hatóság végezteti el. Az ilyen munka költsége, hacsak e törvény máshogy nem rendelkezik, a felet terheli." A 22. § 1. h) pontja pedig kimondja, hogy: „A Belügyminiszter és az Iparügyi miniszter ... a városrendezés érdekeinek ... megóvása céljából az építés feltételeit, ... az épület tekintetében támasztható követelményeket, különösen meghatározhaják ... történelmi, vagy művészi értékű épület és városrész védelme, továbbá városkép szépségének védelme érdekében." Nem szólva a sokkal szigorúbb kikötéseket tartalmazó mű-