Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Tomaj Ferenc: Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményeinek győri adatai

A törvényhatósági jogú városok között a háromfolyó váro­sát népességük számával Szeged, Debrecen, Kolozsvár, Szabadka, Nagyvárad, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Kassa, Üjvidék és Hód­mezővásárhely előzik meg. Győrnél kisebb lélekszámú törvény­•hatósági jogú városok viszont Szatmárnémeti, Székesfehérvár, Marosvásárhely, Sopron, Ungvár, Baja, Komárom és Zombor. A megyei városok közül mindössze négy város nagyobb lélekszámú Győrnél és pedig Pestszenterzsébet, ahol a lakosság száma 76.894, Újpest 76.072 lakossal, Kispest 65.139 lélekkel és Nyíregyháza, ahol a lakosság száma a hatvanezret sem éri el. pontosan 59.105. Helytelen volna azonban a városok igazi rangsorát pusztán számbeli adatok alapján s nem pedig összetételük, minőségük szerint meghatározni. „Nem fontos az, hogy hány lakost számlál valamely város; sokkalta fontosabb, hogy hány polgára önkor­mányzati életre érett, öntevékenységre képes, közösségi életre pedig kész lakója van; mennyi önálló existenciának a száma, mekkora lakosságának átlagos életszínvonala stb. Egyelőre azonban még a hivatalos statisztika is lélekszám szerint sorolja fel a városokat és ebben a felsorolásban a közvélemény egyben rangmegállapítást is lát. Még a művelt ember is a lélekszám után dönti el, hogy melyik a világ legnagyobb városa? S a legnagyob­bat első helyre tévén, ebből könnyen áll elő az a tévedés, hogy ugyanaz a város a világ első városa is."6) Milyen más lenne a városok „rangsora" ha nem a népességnek száma volna az alap­ja, hnem pl. lakosságuk foglalkozás szerinti megoszlása, az írni és olvasnitudás, vagy az iskolai végzettség stb. Más lenne a rang­sor akkor is, ha az összeállítás alapjául azt vennénk, hogy a város területén az úthálózatnak hány százaléka van aszfalttal burkolva, vagy kövezve; a lakóházak közül mennyi van teljesen ellátva közüzemekkel, milyen a város villany, gáz és csatorna­hálózata stb. Ebből a szempontból, vagyis ha az igazi város­alkotó elemeket vennénk a rangsor megállapításának alapjául, Győrváros mennyivel jelentősebb helyet foglalna el a városok között. Ha a törvényhatósági jogú városok fejlődését vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az utóbbi harminc év alatt egy-két kivételtől eltekintve a törvényhatósági jogú városok jelentős mértékben fejlődtek, ami azt jelenti, hogy a városiasodás, különösen az utóbbi évtizedben nagy lépésekkel haladt előre. Még azok a vá­rosok is, amelyek a gazdasági válság miatt az 1920—1930 kö­zötti évtizedben csak gyér szaporodást tudtak felmutatni vagy a számuk csökkent is, 1930 és 1940 között jelentős mértékben szaporodtak. e) Borbiró Ferenc: Szabadka-városmegye. (Közigazgatástudomány {V. évfolyam 7. szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents