Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Tomaj Ferenc: Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményeinek győri adatai

1941' épi tUpJxándálw fi Szetté epedméfti/eimik qijëri adatat. Egy évtized a községek, a városok életében nem nagy idő. Elegendő azonban arra, hogy ezalatt a viruló község, a virágzó város fejlődésében megtorpanjon s a lassú hanyatlás útjára térjen. De egy évtized arra is elegendő, hogy a tespedő város önmagára találjon és ismét a fejlődés, a haladás korszakába lépjen. A községek, a városok, sőt az államok életének, fejlődésének és küzdelmeinek is leghűbb értékmérői a népszámlálások. Ezekből ismerjük meg népességüknek összetételét, számbeli, gazdasági, erkölcsi, kulturális erejét és életüknek különböző megnyilatkozásait. Sok örömet, de sok csalódást is szoktak a népszámlálások jelenteni, örömet ott, ahol az eredmények a várt titkos reményeket valóra váltották. Csalódást ott, ahol ezek nem voltak kielégítők. Ezért van az, hogy a népszámlálások eredményeinek közzététele nemcsak a hivatalos köröknek, hanem a nagyközönségnek is mindenkor az érdeklődése középpontjában állottak. Az 1930. évi népszámlálás a hatvanezer lakosú Győrről álmodó győri polgárok számára keserű csalódást jelentett. Rá kellett eszmélniök, hogy Győr fejlődése a népszámlálást megelőző évtizedben teljesen megtorpant. A tízezres fejlődés helyett a lakosság száma még ezerrel sem emelkedett, míg ugyanekkor a Győrhöz hasonló városok közül nem egy jelentős fejlődésen ment keresztül. Újságcikkek, ankétok és szakemberek kutatták ekkor a megtorpanás okait, a fejlődés lehetőségeit. Általában ma már megállapíthatjuk, hogy az országnak a trianoni békeparanccsal való megcsonkítása, amely Győrből is északi határvárost csinált és a háború utáni gazdasági válság volt a legfőbb oka fejlődésünk megakadásának. Győr mindenkor iparos és kereskedő város volt és a gazdasági válságot — a fejlődés szempontjából — elsősorban ezek a városok érezték meg a legjobban. Számtalan gyár, üzem és vállalat szüntette be működését ebben az időben, aminek következményeként ezer és ezer munkás maradt keresetnélkül és igen sok hagyta el a várost és a megélhetés szempontjából olcsóbb falvakba költözött. Azóta tíz esztendő telt el s az álom, a hatvanezer lakosú Győr, még ma is csak álom maradt. Gyáriparunknak az utóbbi években elért hatalmas fejlődése, a bécsi döntőbíróság által visz-