Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere

A kutatást itt megkönnyíti, hogy ennek a háromszög-aiaká területnek szélén állnak a házak, míg az udvarok és a kertek mindenütt magasabban feküsznek az utca szintjénél, tehát remélhető az eredményes kutatás. Próbaásatásokat végeztünk a nádorvárosi apácák kertjében, a Városmajor udvarán s a Lóvonajtutca és a Pásztor-utca sarkán levő telken szép eredménnyel. A föntebb ismertetett területnek biztos leletekkel meghatározott pontjai a következők. Hechtl földjéről, a Gyufagyár telkéről és általában a Kálvária-domb közvetlen környékéről kelta edényeket és ékszereket ástak ki és szállítottak a győri bencés Rómer Flóris-múzeumba. A tárgyak sírok mellékletei' voltak, de csak kevés sír feltárása történt kellő szakszerűséggel. Legutoljára 1927-ben, a Kert-utca és a Kálvária-utca saroktelkén, a régi kaszárnya fala mellett kerültek napfényre kelta tárgyak. Egy korábbi zárt kelta sír lelőhelye a régi Gyufagyár és á kaszárnya közt elterülő föld; (Fg. É. 1877—8. 151. 1.) Közelebbi lelőhelymeghatározás nélkül említenek egy szakállas bronznyilhegyet, bronzcsengőt és egy bronz-buzogánygombot. Ezek egyike bizonyára a szkitha kor emléke. Római emlékek nagy tömegben fordultak elő az ismertetett területen. Ezek is sírok mellékletei. A temetkezés itt kétféle volt. Egyik, a régebbi, a halott elégetésével, kezdetleges kolumbáriumokkal és talán az ustrina fölé hordott tumulussal történt, a másik földelő temetkezés volt. Ezek az utóbbi sírok legtöbbször koporsó nélküliek, ritkán párkányos téglából épültek és még ritkábban kriptasírok voltak. A temetkezés korát a pénzek határozzák meg. Nérótól Valensig minden fontosabb császár pénze előfordult ebben a temetőben. Leggyakoribb pénzek mégis Traianus-é, Hadrianus-é és a IV. század császáraié. A Hunyadi-utca és Zrinyi-utca sarkán levő városi bérház udvarán 1926-ban találták ennek a temetőnek ezideig egyetlen faragott kősírját. Mire a szakszerű feltárás megtörténhetett volna, a munkások három darabra törték a koporsó fedelét, a sírt pedig kirabolták. A koporsó a kiemelési költségek hiánya miatt a földben maradt. A későbbi korokból Szent István korával kezdődően kerülnek elő a fentebb leírt területen régiségek, de az eddig előfordulók egyikénél sem jegyezték fel a pontos lelőhelyet. A Lóvonat-utca mai szintje, továbbá az államvasuti pályatest arról tanúskodik, hogy a temetőül szolgáló magasabb homokdombot itt elhordták. Valószínűen már eredetileg is kissé ellapult itt ezen a részen a domb a Vilmos császár-út közelében. Itt ugyanis a városháza és a Rába közt elterülő részen, a régi vásártéren, nem hordhattak le a felszínből jelentékenyebb réteget, mert sírokat nem bolygattak meg. A Rába partjának közelében pedig mélyebb fekvésű, vizenyős katlan terült el. 1830-ban a magasabb fekvésű területrészen két kriptasírt találtak. Tetőül peremes téglát alkalmaztak a rómaiak. A téglák bélyegéi: LEG X G F M V, LEG X COH IV és QVADRAT. A sírok-