Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

ADATTÁR - Énekek Gyűjteménye. Közli: Jenei Ferenc

Bé-járom a' nagy pusztákat Messze tengerek mellyet, Megkérdem a' kő-sziklákat, Szép Filisem hová lett? Hajnalig hajnaltól fogva Járok Téged kiáltozva, És Te rólam ki tudja? ha Emlékezz-é valaha? rep. Im! mondom, az a' kut, hói ültt Midőn reám fel gyulladott, De ismét vélem meg-békültt 'S mindjárt kezet is adott, Itt sétáltunk, itt beszéltünk, Itt édesen ölelkeztünk És Te rólam, ki tudja? ha Emlékezz-é valaha? rep. 4. Bé-járom azon helyünket, Hol eggyütt jártunk keltünk, S a' hói éltünk vég (így!) kedvünket Midőn még eggyuc. Ott ezer gondolatokra, Jutok mindannyi kínokra, És Te rólam, ki tudja? ha Emlékezz-é valaha? rep. 6. Hányan tesznek tiszteletet? 'S körüled sóhajtoznak? Hányan hitet, szeretetet, Szépségednek áldoznak? Istenem! ki tudja? illy sok Tisztelet, s fohászkodások Között ah! rólam ki tudja? ha Emlékezz-é valaha? rep. 7. Emlékezz meg Filis! kérlek, Melly nagy nyilt hagysz szívemben! Emlékezz-! hogy szerettelek, Bért sem kértem semmiben, Ah! emlékezz szívem arról A' gyászos búcsú vételről, Emlékezz! de ki tudja? ha Emlékezz-é valaha? rep. a. A Holdhoz. 1. * 2. Hold! melly szépen világítsz-le! Magam árván járok, kelek, A' Csillagos kék Égről, Egy álnoktól meg-vetve, Nem tudván melly könnyen mond-le De, a' kit nem gyűlölhetek, Eggy Leány a' hívségről. örökre el-felejtve. Még bús szemem sírva nézi Ott eggy hárs-fa árnyékában, Tiszta fénnyed mint haliad, Hol eggy patak csergedez, Nyughatatlan szivem érzi, Lakik kisded hajlékában Hogy víg kedvem mint szalad. A hit-szegő, örvendez.