Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója
szokásos buzgósággal a lelkipásztorkodást a vegyesnyelvű és vallású városban, hol magyarok, németek, rácok és ittmaradt törökök laktak. Ezeknek lelki gondviselésében jezsuiták, ferencesek, minoriták és szerviták segítettek neki egy-két kanonokkal, akiket eddigi székhelyükről, Kassáról sikerült idetelepítenie. Alig rendezkedett be otthonában, már sietve felkereste nagy egyházmegyéjének jelesebb városait, Kassát, Eperjest, Tokajt, Sóvárt, hogy főpásztori teendőit elvégezve térjen vissza székhelyére, hol egyszerű lelkipásztorként működött. Korán beült gyóntatószékébe, majd kiment a közeli falvakba, ahol nem volt plébános, prédikált, keresztény tanítást végzett, misézett, keresztelt, esketett.46 ) Alázatossága és fáradhatatlansága hamar megszerezte hívei szeretetét és tiszteletét. Ám az egri püspökség javadalmát annál nehezebb volt kivennie a szepesi kamara és a budai helytartóság kezéből. Püspöksége erkölcsi és anyagi helyzetéről Kollonich érseknek küldött hivatalos jelentésében47 ) azon kellett méltatlankodnia, hogy nagyjavadalmú püspökségéből 10 hónap óta egy hold földet, egy garasnyi készpénzjövödelmet sem élvezett. A szepesi kir. kamara és a budai helytartóság tisztviselői szedtek fel mindent és neki még csak a püspökség levéltárát sem adták át, hogy legalább eddigi szokása szerint érdeklődhetett volna annak múltja és a saját jogai felől. Az a lesújtó véleménye, hogy a kir. kamara kapzsiságban túltesz a pogány törökön, mert annak ellenséges uralma idején Egerből kirekesztett elődeinek volt az egri javadalomból megélhetésük, ő pedig azt fogyasztotta el, amit másutt szerzett, és ha megmaradt atyai örökségét áruba nem bocsátotta volna, most koldulásra kényszerülne. Telekesy püspöknek ezek szerint sok gondot szerzett a püspöki javadalom, melynek ingatlanai közül Eger várát a császári katonaság foglalta le, Szarvaskő várát a kir. kincstár tartja kézben, a borsodmegyei Cserép várát meg a kamara zálogosította el egy lengyel grófnőnek. A birtokok jelentékeny részét már régebben Bethlen Gábornak engedte át a király jelzálogképpen. De kaptak belőle a Rákócziak is, a többieket meg a király más világi uraknak zálogosította el. A közvetlen elődeitől használt birtokok élvezője most vagy a szepesi kamara vagy a budai helytartóság. A tizedek közül az északkeleti egyházmegyerész tizedeivel a szepesi kamara gazdálkodik, a sárosi tizedeket a német várőrségek tartása címén felerészben a Rákóczi-uradalom szedi királyi engedéllyel. A jászok és kunok nemesi kiváltságuk miatt nem adnak tizedet, a többi részekről meg a budai helytartóság húzza a hasznot. A főpásztori buzgóság tüzétől hajtott püspök lehangoltan állapíthatta meg, hogy a királyi pénzügyi hatóságok jogtalan eljárása lehetetlenné teszi lelki munkálkodásának lendületes meg«) L. u.-ott 526., 527. 1. 47) L. u.-ott jelentését Kollonichnak. 274—315. 1.
