Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója

Az Arca Noe ötödik fejezetében a győri püspöki székesegyház egyházi és világi jótevőinek hosszú sorozatát állította össze, a káptalani levéltárban található végrendeletek, számadó-, könyvek, leltárak, a felszerelési tárgyakon lévő címerek és felírások alapján. Kétségtelennek tartja, hogy Szent István az alapításkor vagyonnal és gazdag felszereléssel is ellátta az egyházat. Példáját a püspökök is követték, de a harcos idők viszontagságai közben a vagyon és a felszerelés a pusztulás martalékává lett. A jótevők felsorolását monoszlói Csupor Demeter püspök nevével kezdi, akinek gazdag oltáralapítványáról és a Demeter-kápolna felszereléséről tud. Dóczy Orbánról is feltételezi, hogy bőkezűségében jegyeséről, a győri székesegyházról sem feledkezett meg. A két Bakács-testvérről már valami kézzelfoghatót is említ: a ma is meglevő Bakács-címeres kárpitot nekik tulajdonítja. Teljes joggal iktatja bele a névsorba Gosztonyi Jánost, akit az 1529-iki templomleltár bőkezű jótevőnek mond és akinek gyöngyinfuláját, értékes miseruháját Telekesy újíttatta meg. A többi 16. századi püspökök közül, mint a székesegyház gazdagítók csak Gregóriáncz Pált és Draskovich György bíborost említi meg. Az előbbi drágakövekkel ékesített püspöksüveggel és Kóny falunak a székesegyházi kántorok és a káptalani iskola fenntartására szolgáló jövödelmének megszerzésével bizonyította jóindulatát, az utóbbi nagyértékű pásztorbottal, nagy ezüst érseki kereszttel, 3 drb ezüst olajos kancsóval, ezüst ereklyetartóval, ezüstből készített misekönyvállványnyal, püspöki mellkereszttel és gyűrűvel, meg koporsójával, mely ma is papi kézmosó. A város szerencsés visszafoglalása után főpásztorkodó hetesi Pethe Márton nagy haranggal, püspöki gyűrűvel, mellkereszttel, továbbá 4 drb ezüst gyertyatartóval (40 márka súlyú) és egy kiváló művű, 22 márka súlyú, nagyértékű, ma is meglevő kereszttel ajándékozta meg székestemplomát. Nagy hálával emlékezik meg Náprághy Demeterről is, aki a törökpusztítás után használhatóvá tette a székesegyházat és még életében odaajándékozta annak minden ezüst és arany kincsét. Ezek közül a legnagyobb érték volt Szent László király fejereklyéje drága és művészi, kövekkel ékesített koronával díszített tartójával együtt. Tőle származik Szent István jáspis kőből való aranyozott pohara, Szent János evangélista pohara, melyből a mérgezett bort kiürítette (?), több ezüst ereklyetartó, főpapi gyűrűk és mellkeresztek aranyláncaikkal, valamint Bornemissza Pál püspök igen nagyértékű igazgyöngy infulája, és aranyezüst sarkokkal ékesített kötésű misekönyve. Kissé megütközve jegyzi meg a győri származású Lépes Bálint püspökről, hogy kir. kancellár létére sokat tehetett volna, mégsem örökítette meg nevét, de annál jobban kiemeli Dallos Miklóst, aki 1877-ben. Szely 1115-től kezdve 1688-ig 491 kanonok nevet említ, Bedy idézett művében 1116-tól kezdi a kanonok nevek felsorolását, de 522 nevet talált.