Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója

Noe" lapjain helyi, főkép káptalani események lánca húzódik. Különösen azokat a mozzanatokat örökíti meg, amelyekből új vitatkozás keletkezik. Pl. a káptalani hiteleshelyi ténykedéseiben hogyan kell felosztani a befolyó díjakat. Majd adott eset kapcsán ismerteti, hogy nagyprépost-változáskor mi történjék a jövödelemmel és a nagyprépost hátralékos járandóságaival. A vitára az adott alkalmat, hogy Széchenyi Pál nagyprépost megkapta a veszprémi püspökséget, de kb. még félévig nem mondott le győri javadalmáról. Utóda Dvornikovich Mihály (a későbbi váci püspök) olvasókanonok lett. Midőn kinevezése megtörtént, azon címen követelte a tényleges üresedés idejére esedékes nagypréposti jövödelmet, hogy a nagyprépost mun-. kaját ő végezte. Telekesynek a káptalannal együtt az a véleménye, hogy a püspöki kinevezéssel lemondás nélkül is megüresedett Széchenyi Pál győri javadalma, de ennek törvényes betöltéséig nem a várományos olvasókanonokot illeti meg a jövödelem, hanem az egész káptalant. Ügy látszik, a vita gyakorlati elintézése ellenkezett a veszekedéstől irtózó Telekesy jogi meggyőződésével, de bíráló szavaktól tartózkodott. Véle-, menye szerint helyesebb lett volna, ha az új nagyprépost inkább káptalana pártjára áll, mint a veszprémi püspökére. Majd folytatja az eseményeket 1688-tól kezdve. Megemlíti, hogy Széchenyi érsek szeminárium-alapító ígéretét megvalósította. Eddig is fenntartotta 12 növendékkel a győregyházmegyei papnevelőintézetet, házát újra fel is építette, de az alapítólevelet csak most küldötte el. A Karcsay-házrói kigyulladt és leégett a távozó Lippay Miklós gróf kanonok győri háza, melyet újraépítve ingyen átadott a győri káptalannak kanonoki lakásul „jó emlékezetének fenntartása végett". Az 1688. évi eseményeinek tárgyalása közben nála szokatlan keserűséggel emlékezik meg arról a közteherről, melyet az egész ország kénytelen viselni, t. i. az elviselhetetlen „porciódról. Győr megyére ebből 1050 porció jutott, pedig néhány évelőit csaknem az egész megye elpusztult a kegyetlen török megszállás következtében. Ennek a tehernek viselésére — adómentességük ellenére — a káptalani tagokat is kényszerítették. A káptalan többhetes pereskedés és tárgyalás után csak annyit tudott elérni, hogy a kanonokok lakóházait, az iskolaépületet és a káplánok házait mentesítették, de egyébként a káptalannak elpusztult malmait, szőlejét és más saját épületeit is megadóztatták. Győr városában csak az ú. n. „salva guardia"-kat mentesítették ezeken kívül. Ilyenek voltak a gróf Zichy-, Esterházy, és Viczay-házak. A bécsi hadi tanács erőszakoskodására és mindenhatóságára jellemző esetet is feljegyez erről az évről. Kollonich bíboros a káptalan iránt való jóindulatának bizonyítására kibérelte a győri bormérési jogot, hogy annak zavartalanságát biztosítsa.