Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Régi győri írók: Draskovich György bíboros
Jenéi: Régi győri írók 89 donokat viselte: és teljességgel az minek cselekedetivei magát mutatta, ugyan bizonyával az volt. Miképpen mies hogy szóllonk, értünk, elünk és vagyunk, annyiból nem követtyök az embereket csak, hanem ugyanazok vágyónk. Mert az Péter és János (hogy ezeket főképpen nevezzem) nem egy hasonlatos követéssel csak emberek voltának, hanem ugyan állat szerént. Mert az Pál nem tetteti vala magát Apostolnak, avagy Pálnak lennie, hanem bizonjával Apastal vala és állat szerent Pál vala. Azon módra az Isten Igéje, az az fiu Isten, föl vévén es vallván az testöt, zolván, cselekedvén, testben szenvedvén, mind azáltal az természetnek minden fogyatkozása nélkül, tekéletes képpen méltóztatott azt meg mivelni, hogy tekélletes embert nem csak követné j*e, avagy tettetné je, hanem ugyan azzá lenne: úgy hogy igaz ember csak láttatnék avagy vélettetnék, hanem bizonyával állat szerint az volna. Annak okáért miképpen az lélek testtel egyesülvén, teste nem változik és valamimódon az embert nem követi hanem ugyanbizonyával ember, és nem csak valami tettetés szerint, hanem ugyan állattya szerént ember. Azonképpen Isten Igéje az az fiu Isten, önnön magában minden változása nélkül eggyesétvén önnön magát embörhez, de nem elegyetvén emberré lett, nem valami követelésnek módjával hanem állattyának mivolta szerint. Azért hátra vettessék teljességgel amaz személynek értelme, mely tettetés avagy néminemű követés szerent tartatik, az Christus személye felöl: mely értelemben egyéb bizonyával az dolog, es egyéb az kinek tettetik lennie, mint az játék szerző soha igazán nem az, az kinek szömélyét mutatja. Tanoul legyen kenyglen, hogy ellyen csalárd módon, Isten igéje emberi szömélyét föl vette volna, de inkában hinnie kell hogy megmaradván az ű változatlan állattya és őnnen magára teljesembernek természetit föl vévén, ő ember, ő emberi személy lenne, nem tettetés képpen, hanem igazán, nem valami követésnek módjával hanem állat szerént: es végezetre nem az fele az ki cselekődéssel meg szűnik lennie, hanem az fele mely tökéletesen az ő állapatjában meg marada. Közli: Jenéi Ferenc.
