Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója

térni.6)

A Szombathelyen, Fertőrákoson, Bécsben, Pozsonyban, Sopronban tartózkodó főpap szívesen foglalkoztatta Telekesyt, aki hamarosan beleszokott a győri káptalani életbe és tevékenységi kört keresett tehetsége és buzgósága részére. A káptalanban előforduló személyi változások során 1676-ban székesegyházi főesperes lett. Ennek egyik kötelessége volt a székesegyházi ünnepi igehirdetés. Jó szónoknak ismerték, főúri temetéseken is sokszor szerepeltették.7

) 1677-ben még szorosabb összeköttetésbe került a székesegyházzal, mert ennek gondviselését „egyházfi" (aedituus) minőségében egészen rábízták az alőrkanonoki (subcustos) tisztséggel együtt.8

)

Ez a megbízatása valóban sok gonddal, munkával és felelősséggel járt, mert a székesegyház restaurálása, felszerelése Széchenyi székfoglalása óta állandóan folytatódott.9

)

Az ifjabb Draskovich György a régi gótikus templomot Rana olasz építésszel korának ízlése szerint barokk stílusra alakította át, de a káptalannal való pereskedése miatt elkedvetlenedve, nem fejezte be.10

) Az

átépítés megtörtént, de a kripták átrendezése, a templom barokkízlésű feldíszítése, új oltárok emelése és az új barokk torony megépítése utódjaira maradt. A beteges Püsky János nem tett semmit, mindent Széchényinek kellett megvalósítania. A Rana-féle átalakításkor befejezetlenül maradt építési feladatok elvégzése után márványkővel rakatta le a templom padozatát, és új főoltárral ékesíttette.11

)

A püspök példáján föllelkesülve, Gorup Ferenc nagyprépost a város védőszentjének, Szent István első vértanúnak, Berdóczy György kanonok Szent Borbála, Matkovich Mihály kanonok meg Szent Katalin tiszteletére emelt új oltárukkal növelték a templom ékességét. Szily Márton kanonok hagyatékából a megújított Héderváry-kápolnába is került oltár a Szentháromság tiszteletére. Kálóczy Miklós kanonok Szent Anna-oltárának elkészítése után az oltárépítések egy időre szüneteltek,12

)

de Telekesy azért nem maradt elfoglaltság nélkül. Széchényi, mint alapító, a káptalanra bízta a Magyar Ispita gondozását. A káptalan első igazgatójává Tele-6)

V. ö. Galla F.: Harminckilenc kiadatlan Pázmány-levél. Vác, 1936. 109—111. 1. 3. sz. jegyzet. T)

V. ö. Leskó i. m. Maga feljegyezte szerepléseit, melyeknek jegyzéke megvan az egri érs. levéltárban. 8)

V. ö. Arca Noe sk. följegyzését. 9)

L. Bedy: A győri székesegyház története. Győr, 1936. 15—20. 1. A lappangó Arca Noe adatainak hiányában a Széchenyi-féle restauráció képe nem teljes. Ezt a fogyatékosságot iparkodunk pótolni a továbbiakban. 10)

L. Szabady B.: Draskovich György győri püspök élete és kora. Sopron, 1936. 70—76. 1. u)

Károlyi Lőrinc Speculuma téved, midőn a főoltárt Matusek Andrásnak tulajdonítja. Telekesy határozottan Széchenyit mondja emeltetőjének. 12)

Ezekre az Arca Noe részletes ismertetésével kapcsolatban tanulmányunk folyamán visszatérünk.