Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.

teljesen, továbbkíséri munkánkat, s hívásunkra szívesen jön közénk előadást tartani. Ideiktatjuk a közgyűlés búcsúztató szavait: legyen kellemes megérdemelt pihenése, sok eredményes szabadegyetemi munkájáért őszinte elismerés és hálás köszönet kifejezése mellett szálljon érte imádságos sóhajunk: áldja meg az Isten és adjon neki boldog, megelégedett, napsugaras életőszt. Hasonlóan sokat köszönhet a Szabadegyetem dr. Valló István helyettespolgármesternek, aki mint a városi kultúrügyek előadója mindig megértéssel és szeretettel támogatta a Szabadegyetem működését. Ott állt a Szabadegyetem bölcsőjénél ő is, értékes tanácsai, támogatása biztosította a fejlődést. A Szabadegyetem vagyonáról kellene még beszámolnunk. Könnyű feladat! Egy vetítőgépe van vetítővászonnal; néhány diapozitív; egy előadóasztal (Égler Dózsa ajándéka) művészi asztali lámpával (Schima Bandi iparművész ajándéka) és szép takaróval; van kis vaskazettáje pénzőrzésre; pénzvagyona: 248.60 P, amely részben a Győri Első Takarékpénztárban van (4039. sz. betétkönyv). Ezzel végére is értünk a Győri Szabadegyetem története ismertetésének. Grafikonban az 1938. évi székesfehérvári tanügyi kiállításra is elkészítettük ezt a tanulságos egyesületi életmozzanatgyüjteményt. Most mindezt szavakba foglalva igyekeztünk a Győri Szemlében földieinknek hozzáférhetőbbé tenni, hogy megérthessük, mi jogon tudja írni a Győri Hirlap, Győri Nemzeti Hirlap ezt az évenként ismétlődő refrainszerú jellemzést: „Az iskolánkívüli oktatás rendszeres munkája között, mely a város és vármegye területén folyik, a Győri Szabadegyetem a legkiválóbb helyet foglalja el ... ; ... egyre virágzóbb és népszerűbb lesz ez a közhasznú intézmény ..." Hisszük, hogy amikor Bozzay Z. elgondolása Kolozsvár viszszatérése után esetleg mégis megvalósul, a Győri Szabadegyetem is megkapja az őt megillető helyet és szerepet és visszaszerzi régi, a minisztériumtól is egykor megerősített „szabadegyetem" nevet. Addig is dolgozik, ha kell erőfeszítéssel, a kultúrfölény elérésén, mint amiben vezető tanügyi férfiaink megállapítása szerint győzhetünk az utódállamok felett. . . Ahogy Lukács György, volt miniszter mondotta: „Mindenünket elvették, csak függetlenségünk és kultúrszomjunk maradt meg. Ezeken kell felépülnie annak az új Magyarországnak, amely ... kultúrájában nagy és integer és amelynek olyan a vonzóereje, hogy hatása az erőszakkal elszakított véreinkre ellenállhatatlan legyen. Csak ez a vonzóerő biztosíthatja a hazai kultúrának az elszakított területek magyar kultúrájával való kapcsolatát és arra gyakorolt állandó és döntő befolyását. E munkában a csonka hazában mindenkinek részt kell vennie." — Ez a helyzet lényegében még most is ..., még várjuk a további területek visszatérését. Ha a Lukács György kijelölte munka