Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Kelcz János győri őrkanonok végrendelete
hegyes tollal odajegyezték, hogy „szokása szerint semmit sem adott," nem gondolták róla, hogy az ő „okos takarékossága" közel százesztendeig enyhíti majd a győregyházmegyei szegény papok gondjait. Bizonyára azt meg remélni sem merték, hogy ez a magyart némettel és latinnal keverő öreg úr, milyen meleg érzéssel gondol arra a lelki és kulturális elhagyatottságra, melyben a Nagy Alföld pusztáinak, tanyavilágának tőzsgyökeres magyarjai élnek. 1828 június 11-én bekövetkezett halálakor nyilvánosságra került végrendelete új megvilágításban mutatta be Kelcz János igazi lelkületét. A devalváció és egyéb gazdasági nehézségek ellenére nagy vagyont gyűjtött össze. A szépen berendezett őrkanonoki ház 7 ) úri felszerelésén kívül asztali ezüstben, drágaköves aranyékszerekben, értékes főpapi jelvényekben bővelkedett a hagyatéktömeg, melynek legjelentékenyebb része adósainak súlyos váltókötege volt 99.750 forint értékben. 8 ) Ezen kívül készpénz, hátralékos járandóság és az el nem hagyományozott vagyontárgyak elárverezéséből befolyó eladási ár is növelte a hagyatékot. A végrendelkező Kelcz már 87 éves aggastyán volt, de mivel szellemi frisseségét sikerült megőriznie, figyelme mindenre kiterjedt. Teljesen tájékozott vagyona áttekintésében, tisztában van annak jelentős nagyságával és hanyatló életszakasza korának általános gazdasági leromlásával, melynek mintegy cáfolata a végrendeletből felénk sugárzó gazdagság. Megérzi, hogy az emberi irigység és gyanúsítással szemben valami magyarázatot kell adnia. Megokolja végső intézkedéseit és vagyonszerzésének titkát ügyes gazdálkodásának és okos takarékosságának hangoztatásában fedi fel. A magyarázásban mi is segítségére lehetünk. Győri tartózkodási idejének nagyobb része nem kedvezett a vagyonszerzésnek. A francia háború vagyonpusztító vihara végigseperte Győrt. Az egykorú győriek úgy számították — és így vitték be a hírt a karmelita krónikásnak —, hogy az 1809-iki kismegyeri csata és a francia megszállás a kizsarolt városnak 4,937,468.44 forintjába került. Ebben az összegben hiába keressük azokat a károkat, melyeket az egyéneknek ezen kívül okozhatott a háború. A győrkörnyéki birtokosok valószínűleg méltán panaszkodhat7 ) Kelcz idejében a mai Káptalandomb 13. sz. ház volt a mindenkori őrkanonok lakása. Ezt a barokkjellegét ma is megőrző házat még a 17. század első felében Balásffy Tamás és Berdóczy György őrkanonokok építették maguk és utódaik számára. 8 ) A kötelezvényekből 50,950.— forint értékű „in moneta conventionali", vagyis rendes ércpénzben számítandó, 48,000.— forint meg „in Schaedis Reluitoriis", vagyis „beváltó cédulák"-ban. Ez nem azonos az 1811 február 20.-i pátenssel értékének egyötödére devalvált papírpénzzel, hanem az ércpénz és a bankópénz mellett forgalomban lévő harmadik pénznem. Kelcz maga így értékelte: 1000 forintnyi beváltó cédula egyenlő 400 forintnyi készpénzzel. Ezek figyelembevétele után a 48,000 frt 19.520 frt ércpénzt képvisel.
