Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr környéke az Imperium Romanum keretében I. - Lovas Elemér: Győr környéke az Imperium Romanum keretében II.
Pannónia földjéről, sőt szép számmal ismerünk Győr környékén találtakat is. így pl. hatféle típus magának Győr városának területén, egy Likócson, Koroncón és Tükröspusztán látott napvilágot. Azt azonban, hogy az egyes változatok hány példánnyal voltak a leletek közt képviselve, ma már nem tudjuk meghatározni. De a köztársaság korában készült pénzek sem hiányoznak vidékünkön. Ezek közül ki kell vennünk azokat a példányokat, amelyek későbbi korban elrejtett nagyobbtömegű pénzleletben voltak, mert nem adnak jogot a következtetésre kor szempontjából. A többiek azonban a következő lelőhelyeken kerültek elő: egy Acilia a Bicske közeiében levő Tükrösről, egy Aquilia, Caecilia, Claudia, Cossutia, Flaminia, Livineia, Petillia, Postumia és Vibia Győrből, egy Memmia Hecsepusztáról, egy-egy Plautia Tétről és Nagyécsfaluból, Procilia Árpásról, Sergia Győrújfaluból, Tituria Csanakról . A nálunk tárolt 149 db köztársa sági pénz m ind Ebenhöch gyűjteményének darabja, de e fentieken kívül a többinek a lelőhelyét ma már nem állapíthatjuk meg. A megállapítottak legnagyobb része azonban nyilvánvalóan a Rába és a Duna mentéről származik. Ez a körülmény pedig a Győrből Szombathelyen át Itália felé irányuló kereskedelmi út használatát jobban bizonyítja, mint azt, hogy a pénzek korában már római uralom lett volna vidékünkön. Kereskedelmi kapcsolattal kerülhetett Kajárra, Ácsra, Kísmegyerre egy-egy, és Győrbe több darab M. Antonius-féle légiójelzéses. dénár is. Mint mondottuk, így képzeljük el az Augusztus-kori pénzeknek vidékünkön való fellépését is. Változást legfeljebb csak az hozott, hogy tőlünk nyugatra, Noricumban már megkezdődött a római uralom szervezése, és így közelebb került Győr a birodalom határaihoz. Tiberius pénzei Csikvándról, Győrből, Gyirmótról és Győrszentmártonból ismeretesek, de nem nagy számban. Caligulának csak egy darabját ismerjük Győrből, míg Claudius pénzeinek lelőhelyei: Győr több pontja, Győrszentmárton, Ravazd, Lesvár. Győr természetesen több példánnyal, mert itt volt legtervszerűbb a kutatás. Néró pénzei Győrön és Győrszentmártonon kívül Szanyból, és Győrszentivánból ismeretesek, szintén több győri darabbal. Közvetlen utódai közül csak Galba pénzét találták Győrött. Másik időpont, amikor Győr a birodalom részévé lehetett, Claudius kora. Az az egy megállapítható, hogy semmi írott híradásunk nincs arról, hogy Claudius korában vidékünkön harcok folytak volna az őslakosság és a rómaiak között. De rendszeresebb érintkezés kialakulásának, ha nem is hódításnak és politikai berendezkedésnek, feltétlenül nagyobb fokban vannak nyomai, mint az eddig lefolyt időből. Hogy mást ne említsünk, bizonyosnak látszik, hogy Claudius korában eltemetett római halottak sírjaiban kerültek elő a császár pénzei. A korábbiak is részben sírok mellékletei voltak, de a sír többi melléklete azt
