Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Valló István: Dr. Petz Lajos szerepe a tüdővész elleni küzdelemben

közegészségügyi közigazgatás teljes súlyukkal és tekintélyükkel a küzdelemnek oldalára állanak, mert a kizárólag társadalmi vágányokon haladó mozgalom, amely csak egyes kevésszámú szerencsés egyedek gyógyítását, de nem a bajnak megelőzését szolgálhatja, egymagában teljesen meddő és a nemzetfontosságú kérdésnek gyökeres megoldását egy lépéssel sem viszi előre. E küzdelmei során Dr. Petz Lajos már 1890-ben, az Orsz. Közegészségügyi Egyesület Győri Fiókja által rendezett felolvasó estélyen „A tuberkulózisról" cím alatt tartott előadásában a következő, valósággal providenciális jelentőségű kijelentést is tette: ,,meg vagyok győződve, hogy el jő az idő, midőn a gümőkóros betegeket — bajuk bizonyos előhaladottabb stádiumában — éppoly szigorú felügyelet alatt fogják tartani, mint akár a himlősöket vagy egyéb ragályos kórban szenvedőket." E kijelentését csak most, kerek fél évszázaddal később, az 1939. év december havában törvénybe iktatott tuberkulózis-törvény, amely a baj elleni védekezést közfeladattá tette és intézkedései közé a kényszerelkülönítést is felvette, fogja a gyakorlati életbe átültetni. Mint úttörő hirdette Dr. Petz Lajos a nyilt tüdő-, gége-, csont- és mirigytuberkulózisban szenvedő betegek kötelező bejelentésének és az ily betegek hatósági lakásfertőtlenítésének szükségességét és hirdette, hogy a baj elleni küzdelemre és védekezésre való nevelés már az iskolai oktatás tananyagában is helyet találjon. Dr. Petz Lajos úttörő, preventív célú javaslatai napjainkra kivétel nélkül megvalósulást nyertek és a jelenkor előtt egészen természetes és szükséges intézkedéseknek látszanak. Igen lényeges fordulatot adott a hazai tuberkulózis elleni küzdelemnek már korábban is az a tény, hogy az egészségügyi kormányzat — hosszas küzdelem után — 1912. év tavaszán végre kiadta a nagyjelentőségű 191.049/1912. B. M. sz. rendeletét, amely a Dr. Petz Lajos által propagált megelőző intézkedések javarészét már akkor átültette a gyakorlati életbe, elrendelve a nyilt tuberkulotikusok kötelező bejelentését, az ily betegek elkülönítését, lakásaik hatósági fertőtlenítését, stb. Kétségtelen és a hazai statisztikai tudomány által beigazolt tény — amiként ezt Dr. Laky Dezső műegyetemi tanárnak idevonatkozó 1927. évi nagyszabású munkája is kiemeli — hogy a fentebb említett fontos belügyminiszteri körrendelet a tuberkulózis elleni küzdelemnek országos jelleggel új és erdményesebb korszakát nyitotta meg hazánkban és városunk büszke öntudattal tekinthet erre az innen kiinduló és innen megharcolt, nagykihatású közegészségügytörténeti tényre. Dr. Petz Lajos a védekezés mikéntjének és eszközeinek sorrendjében tehát az okszerű profilaxist helyezte az előtérbe és e felfogását a közben lefolyt események mindenben tökéletesen igazolták. A szanatóriumokat és a dispensaireket — amiként ez