Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
ADATTÁR - Valló István: Győri művészek és iparművészek a csornai prépostság leltározásánál
é/(/ût<( míu*é£zek é& ipai r m (we$zek a eSútmai pj f é$iO$t§áq ieíUir ázásánál 1787 ken. @&attkal Sndre dr. Azoknak a rendeleteknek során, amelyekkel II. József, a kalapos király a legtöbb szerzetes rendet feloszlatta országaiban, a premontreiek csornai prépostsága is megkapta 1786 december 7-én a halálos ítéletét. A királyi biztos hamarosan munkához látott és leltárba foglalta a prépostság minden ingó és ingatlan vagyonát. Mivel pedig a megye székhelye, Sopron, távolabb esett, mint Győr, hát az utóbbi város művészeit és iparművészeit, nemkülönben egyéb iparosait rendelték ki a szomorú feladatra, hogy felbecsüljék az ősi épület és templom értékeit. Az idevonatkozó iratok az Országos Levéltárban vannak; megtalálhatni a becsüsök írásbeli véleményét és nyugtáit is. Mindez némi adalékot szolgáltat Győr művészettörténetéhez, legalábbis néhány nevet. A festményeket, metszeteket egy olasz nevű művészre bízták, nevét egyaránt írják Capacsinak és Capacanak, keresztneve Antal. A famunkák becslőjének, egy szobrásznak nevét is kétféleképen olvashatjuk, hol Dumell, hol Turnier, hol meg Tumel Simon alakban emlegetik. Az ötvösmunkákra Löffler Tamása és Schweyer András aranymívest hívták meg; az órákat, beleértve a toronyórát is, Steinbach Ferenc órás becsülte meg. Sok dolga volt a kiváló Magner Károlynak, nem kevesebb, mint 37 kályha értékét kellett megszabnia. Bekin, máskor Bákéng Péter orgonakészítő is szerepelt. Nehéz munkája akadt a kőmívesnek és kőfaragónak, mert az épületek nyersanyagát kellett felbecsülniük. Mint kőmíves, Albrecht Antal, mint kőfaragó Schmid János szerepel. De említik az iratok Toscano Károly Antal győri kéményseprőt is; sajátos dolog, hogy mennyire olaszok vetették rá magukat erre az iparágra. A kifizetetlen számlák közt voltak Zechmeister Mátyás bábsütőéi is. A prépostság tehát ennek a nagyhírű iparoscsaládnak volt a rendelője. Már most a miseruhák és miseszerek egy részét elvonták a templomból. Kanitschár Mihály győri harmincadosra várt a feladata, hogy először a maga városába, onnan pedig Budára szállíttassa mindezt. Számlája szerint 12 könyv selyempapír, 1 ) negyedköteg madzag és két láda volt szükséges rá. A prépostság berendezését 1787 május 21-én megkezdték elárverezni. Részt vettek benne környékbeli papok, néhány mágnás, földesúr, zsidók és győriek is. Az egész ónedénykészletet és csiszolt üvegeket p. o. Fleischmann János vette meg Győrből. Műtárgyat csak egyet mentettek oda, Mandik András vásárolt 12 krajcárért egy öreg képet. Ez az egy adat is élesen rávilágít II. József korának életszemléletére. Könnyen romboltak és könnyen vetették oda pusztulásnak évszázadok értékeit... J ) A könyv 24 ívből állott.
